2012. június 2. - Mind a kormány Btk. tervezete, mind az áprilisban
hatályba lépett fegyvertartási szabályok jelentős liberalizációra
utalnak. Azzal ugyan egyet lehet érteni, hogy az adminisztráció egyszerűsödött, de azzal már nehezebb, hogy jóval könnyebb fegyvert szerezni - véli Magyar György ügyvéd. Ma Magyarországon mintegy 250 ezer ember rendelkezik valamilyen lőfegyverrel.
Önvédelem, munkavégzés, filmgyártás, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, vadászat - egy lőfegyvert ezekre a célokra használhat és tarthat egy állampolgár az április 15-től hatályos törvény szerint. Vagyis sörétes, golyós, illetve rövid maroklőfegyvert, és 7,5 joule vagy annál kissebb csőtorkolati energiájú flóbert, 7,5 joule feletti teljesítményű légfegyvert is, valamint könnygázszórót is szerezhet - a korábbinál jóval egyszerűbb adminisztráció mellett. Az első megszerzése ugyan hatósági engedélyköteles marad - 10-10 ezer forintért elméleti és gyakorlati vizsgát is kell érte tenni -, akinek azonban már van ilyen engedélye, a következő fegyverét minden újabb engedély nélkül megkaphatja. Igaz, ez főként a vadászoknak kedvezhet.
A fegyverhasználat funkcióinak szélesítése mellett a kormány a készülő Btk.-ban is a liberalizációra törekszik: a "társadalom igazságérzetének megfelelő" szigorításokra alapozó kódex egyik kiemelt újítása a jogos önvédelem kiterjesztése volt, amely szerint a lakástulajdonos mérlegelés nélkül lelőheti a betörőt. A "társadalmi egyeztetés" után azonban ez úgy változott, hogy a vagyonát "így" mégsem védheti meg, csak ha valóban az életét veszélyeztetné a támadás.
Magyar György ügyvéd lapunknak korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmai ellenérzés nem véletlen, mert a Btk. tervezetéből "egyértelműen látható, az állam nem akarja, nem tudja megvédeni polgárait", így a védelem feladatát - és lehetőségét - az állampolgárokra testálja. Ez olyan őrült veszélyeket is magában rejthet, hogy valaki például a házába hívja azt, akivel végezni akar, és büntethetetlensége tudatában egyszerűen lelövi, mondván, illetéktelen behatolóról van szó.
Mindezek ellenére a fegyvertartási szabályok egyszerűsítésével egyet lehet érteni, ha ezáltal kevesebb lesz az adminisztráció és csökken a bürokrácia; azzal már viszont kevésbé, hogy könnyebb lesz fegyverhez jutni - reagált lapunknak a törvényre Magyar György. Hiszen, aki bűnre adja a fejét, és előre elhatározza, hogy fegyverrel kényszeríti ki az akaratát, az engedély nélkül is szerez magának fegyvert. A bűnözők esetében pedig az engedélyezési eljárás szigorítása nem jelent visszatartó erőt - tette hozzá az ügyvéd. Aki viszont engedélyezteti a fegyverét, vélhetően jobban is figyel arra, mikor és hogyan használja. Összességében azonban meg kéne próbálni demilitarizálni, "lefegyverezni" a társadalmat, és abba az irányba terelni az embereket, hogy ne fegyverrel készüljenek a konfliktusokra - hangsúlyozta Magyar György, hozzátéve: "ne adjunk oda fegyverhasználati engedélyt, ahová nem muszáj". Így bizonyos társadalmi csoportok, mint akár a taxisok, a halőrök vagy a vagyonőrök nem fegyverrel, hanem más, emberi élet kioltására alkalmatlan technikai eszközzel védekezhetnének - összegezte.
Magyarországon a társadalom mintegy 1,5 százaléka, nagyjából 250 ezer ember rendelkezik - vadász, önvédelmi vagy sportlövő - fegyverrel (egy ember akár több darabbal is), köztük 57 ezer a vadász. Az ENSZ adatai szerint szomszédainkhoz képest "békés" országnak számítunk: Ausztriában 2 és fél millió, Szerbiában és Ukrajnában több mint 3 millió darab "polgári fegyver van magánkézben". Barna L. Norbert
