Magyarország elsősorban tranzitország a védett vadon élő fajok illegális kereskedelmében, amelynek értéke Európában becslések szerint több millió euró. A vadon élő fajok és a belőlük készült termékek egyik legnagyobb felvevőpiaca az EU, ezen belül elsősorban Németország. Az előző években a magyar határokon és a belső ellenőrzések során lefoglalt élő egyedek - többnyire állatok - példányszáma évente több ezer volt, eszmei értékük pedig éves szinten több tízmillió forint körül alakult - tudtuk meg a VPOP-tól. A szakértők szerint a hazai illegális kereskedelem tényleges volumene ennél jóval nagyobb, értékét nehéz becsülni.
A leggyakoribb és a, legnagyobb egyedszámban lefoglalt állatok a szárazföldi teknősök, amelyek európai változatai a balkáni országokban őshonosak. Emellett gyakoriak a hüllők és a madarak, elsősorban a papagájok – mondta lapunknak Papp Dorottya, a Traffic kelet-közép-európai irodájának vezetője. Az élő állatok kereskedelménél komoly problémát jelent, hogy - elsősorban a madarak és a hüllők - igen érzékenyek a rossz befogási, tárolási és szállítási körülményekre - a befogott papagájok 90 százaléka például elpusztul, mielőtt gazdára találna, így a hobbiállattartók által megvásárolt egy-egy példányra gyakorlatilag további nyolc befogott, ám időközben elhalálozott állat jut.
Az illegális forgalomba került feldolgozott termékekből évente mintegy 100 jut a magyar hatóságok kezére. Az elefántcsontból, illetve különböző védett állatok bőréből készült dísztárgyak mellett a legnagyobb mennyiségben hagyományos kínai gyógyászati termékeket koboznak el, amelyek legnagyobb része postai küldeményként érkezik az országba. E termékek többsége vadon élő, védett fajokból készül, ilyen áru a gingkó, a pézsmaszarvas pézsmakivonata, a tigrisfog, a rinocérosztulok. A tokhalfélék ikrájából készült kaviár elsősorban tranzittermék, mert Magyarországon még nincs elég fizetőképes kereslet rá. A kiróható büntetés 20 és 4000 euró között van, valamint öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, bár ez utóbbira még nem volt példa.
ANDACS NOÉMI
Az üzletelők által veszélyeztetett mintegy 35 ezer vadon élő faj kereskedelmét az 1973-as washingtoni egyezmény (CITES) szabályozza. Az egyezmény egyik függeléke tartalmazza azokat a kipusztulás szélén álló fajokat - például elefántok, hópárduc, bálnafélék, tengeri teknősök -, amelyek vadon élő példányainak kereskedelmi forgalomba hozatala teljes mértékben, tiltott. Ezekből csak a mesterségesen szaporított vagy fogságban nevelt példányokat lehet forgalomba hozni; ugyanakkor a hatóságoknak nehézséget jelent az ezt igazoló papírok hitelességének ellenőrzése. A másik csoportba tartoznak azok a fajok, amelyek vadon élő példányai is forgalomba hozhatók engedéllyel, de csak adott országokban, meghatározott kvóták alapján. A CITES-listán 141 magyarországi faj található, de mivel ezek nálunk is védettek, engedéllyel sem hozhatók kereskedelmi forgalomba