Új figyelmeztetés érkezett - példátlan pusztulás jöhet (Napi Gazdaság)

2012. június 10. - Az erdő- és halállomány csökkenése, a fokozódó édesvíz-felhasználás és a klímaváltozás elleni intézkedések hiánya miatt az emberiség jelenlegi útja fönntarthatatlannak tűnik - figyelmeztetett az ENSZ. Egy másik, a témában publikált tanulmány szerint a nyugati világ felemelkedése párhuzamosan zajlott a szegény nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával.
Visszafordíthatatlan változás felé tart a földi élet - állítja az ENSZ ötödik globális környezetvédelmi kitekintése (GEO/Global Environmental Outlook). Az ENSZ környezetvédelmi programja, az Unep azonnali lépéseket sürget, és arra sarkallja a döntéshozókat, hogy jelöljenek ki szigorú célokat a június 20-22-i Rio+20 csúcson. A találkozóra 20 évvel a riói Föld Csúcsot (Környezet és Fejlődés Konferenciája), és 40 évvel a legelső környezetvédelmi tematikájú ENSZ-találkozó (Stockholm) után kerül sor.

Gazdasági érdek is
Noha a jelentés szerint bizonyos kérdésekben specifikus megállapodásokkal sikerült kedvező változásokat elérni, a csúcsot megelőző tárgyalások inkább a problémákról szóltak. Az államok olyan konkrét kérdésekben nem voltak képesek dűlőre jutni, mint például a tengeri halászat szigorúbb szabályozása, vagy hogy rákényszerítsék a vállalatokat ökológiai lábnyomuk mérésére. Márpedig sürgős és döntő hatású átmenetre lenne szükség az alacsony karbonintenzitású, az erőforrásokat hatékonyan használó, munkahelyteremtő zöld gazdaság felé - idézte az Unep vezetőjét, Achim Steinert a BBC. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik és nem változtatunk rajta, úgy a kormányok példátlan, eddig nem tapasztalt mértékű pusztulással és környezeti leépüléssel lesznek kénytelenek megküzdeni - fogalmazott. Mindez egyébként gazdasági érdek is, az Unep szerint a légszennyezés és a klímaváltozás a globális gazdaságra is plusz költségeket ró.
Az összkép tehát a több mint 700, a környezeti pusztulás és szegénység elleni küzdelem céljára megalkotott nemzetközi egyezmény dacára nem éppen szívderítő. A jelentés egyebek mellett megállapítja: a légszennyezés világszerte évente hatmillió idő előtti halálesetet okozhat; az üvegházgáz-kibocsátás jelenlegi trendje alapján pedig az évszázad végére mintegy 3 Celsius fokkal emelkedhet meg az átlagos hőmérséklet a Földön.
Az ötévente kiadott globális értékelés, a GEO 90 fontos környezetvédelmi téma területén elért haladást is értékeli. A jelentés szerint ebből mindössze négy témában - az üzemanyagok ólommentesítése, az ózónréteg pusztulásának megállítása, a tiszta vízhez való hozzáférhetőség javítása, valamint a tengeri szennyezések kutatásának terén sikerült jelentősebb előrelépést elérni. További 40 területen ugyancsak volt némi előrelépés, ezek között például az erdőírtások lassítása, vagy védett szárazföldi élőhelyek létrehozása említhető. Kis, vagy semmilyen fejlődést nem lehetett tapasztalni viszont 24 fontos kérdésben, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyértelműen romlott a helyzet nyolc területen, például a korallzátonyok állapota. A többi ponton a kevés rendelkezésre álló adat miatt nem volt mód egyértelmű konklúzió megállapítására.

Növekvő jólét - pusztuló természet
A Nature magazin ugyancsak a napokban tett közzé egy hasonló témájú tanulmányt, amely szerint a bioszféra gyors, valószínűleg visszafordíthatatlan változást él meg. A többnyire ausztrál tudósokból álló csapat megállapította, hogy a szárazföld felszínének több mint 40 százalékát emberi szükségletek kielégítésére használják, és miután 2050-re az emberiség várhatóan további 2 milliárd fővel bővül, az arány 50 százalék fölé emelkedhet. Az erőforrás-intenzív élelmiszerek, így például a marhahús iránti kereslet bővülése alapján ez valamikor 2025 körül következhet be; márpedig ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor az 50 százalékos határérték alatt kellene maradnunk - fogalmazott Anthony Barnofsky (Berkeley) kutatásvezető.
A kutatás szerint az állatfajokat fenyegető tényezőkért jórészt a gazdag országok keresletét kielégítő világkereskedelem a felelős. Az ellátási láncok jobb menedzselésével, vagy például a termékek címkézésével a trend megállítható lenne, és alkalmanként az olyan eszközök is eredményre vezethetnek, mint az 1970-es években a delfinek védelme érdekében folytatott kampány, amely képes volt rávenni a nyugati fogyasztókat arra, hogy bojkottálják az ezen szempontot negligáló tonhalhalászokat. A tudósok szerint a kormányoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük az ügy érdekében, és a jelenleginél sokkal szigorúbban szabályozni a biodiverzitást veszélyeztető kereskedelmi tevékenységet. Vannak persze kedvező fejlemények is, mint például a Nestlé döntése, amellyel az élelmiszer-ipari óriás a környezetvédelmi szempontokat erőteljesebben figyelembe vevő szerződésekre törekszik partnereivel, például az őserdők garantált védelmét szabja feltételül pálmaolaj-szállítóinak.

Pusztító export
A tanulmány a veszélyeztetett állatfajok és a globális áruforgalom összefüggéseit vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a biodiverzitás pusztulásának egyik fő okozója a szegényebb, többnyire fejlődőnek nevezett országok felől a gazdag államok felé tartó áruforgalom. A korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy az olyan árucikkek iránti kereslet, mint a brazil marhahús, az indonéz pálmaolaj, vagy a mexikói kávétermelés és vietnami halászat károsította a természetet. A Nature hasábjain közölt tanulmány azonban első ízben tesz kísérletet a kereskedelem biológiai sokféleségre gyakorolt globális hatásának dokumentálására. A tanulmány a maláj gumiexport, a Fülöp-szigeteki és thaiföldi halászat, a kolumbiai banán- és dohánytermesztés, vagy éppen a ghánai bányaipar hatásait is vizsgálja.
Az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa felemelkedése a tanulmány szerint párhuzamosan zajlott a fő nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával. A fő természetkárosító importot folytató ország a tanulmány szerint az USA, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia; míg a vadvilág Indonéziában, Madagaszkáron, Pápua Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken és Srí-Lankán károsodott leginkább.