2012.06.22. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Ön személyesen részt vett a
fenntartható fejlődésről tartott Rio+20 konferencián, amelyen a
zöldgazdaságról, kiemelten az energiatermelés, élelmiszer- és vízellátás
témaköréről tárgyaltak. A parlamenti pártok Sándor-palotába invitált vezetői a vízellátást tartották kiemelten fontosnak, ezért engedje meg, hogy a Megújuló Vidék Programunk részét képező Megújuló Energiaprogramról tájékoztassuk. A fenntartó fejlődés olyan erőforrások felhasználásával jön létre, amelyek nem fogynak ki, ezzel szemben áll a fenntarthatatlan fejlődés, amelyre döntő részt a mai világunk épül. A fenntarthatatlan erőforrások többségének kitermelési csúcsait már elértük, vagy hamarosan elérjük. A fenntarthatatlanság képviselőit nehéz meggyőzni a változás szükségességéről. Változtatni az ember két dolog miatt szokott: vagy mert nem tehet mást, vagy mert egy jobb megoldási lehetőség szükségszerűen felülírja a korábbiakat. Meggyőződésünk, hogy esetünkben mindkettő igaz. A mai fenntarthatatlan fejlődésünkkel nem csak az a baj, hogy fenntarthatatlan, a másik két nagy hibája, hogy importra épül és centralizált. Az Európai Unióban a tüzelőanyag-fogyasztás a GDP húsz százalékának megfelelő összeget tesz ki, ebből fele-fele részben osztozik az energiatermelés (áram és hő), illetve a közlekedés. Az uniós tagállamok erőforrások tekintetében Dánia kivételével nem önellátók, sőt ötvenöt százalékban importra szorulnak, azaz GDP-jük közel tizede évente más országba vándorol. Hazánkban ez az arány még ennél is rosszabb, gondoljunk bele, hogy tízévente egyéves magyar GDP-t utalunk át Oroszországba. A ma energiatermelésre felhasznált erőforrások közel felét áramtermelésre, míg több mint felét hőtermelésre használjuk fel. A mai rendszer gyenge hatásfokának oka centralizáltságban rejtik, mert az áramtermelés során keletkező hőt csak kis részben használjuk fel, hiszen nem lehet az egész feldolgozóipart vagy lakosságot néhány erőmű köré telepíteni. A probléma mértékét mutatja, hogy az energiaszektor energiafelhasználásának negyede így vész el. Egy új fenntartható rendszernek e két tényezőben javulnia kell, azaz hazai alapanyag - felhasználás és decentralizált termelés irányába kell lépnie. A hazai alapanyag-termelés csökkenti az importot, a decentralizált energiatermelés által keletkező hulladékhő-hasznosítás (kapcsolt hő) pedig az ország egész területén egyenletesen szétteríti a meglévő ipari termelést, illetve ösztönzőleg hat az új beruházásokra, ezzel megteremtve egy országos, termelésközpontú vidékfejlesztési program alapjait. Az energiarendszert egységes egészként kezeljük, ezért egy fenntartható alternatívának szerintünk áramot és hőt kell tudnia termelni egyenletesen egész évben, erre pedig a biomassza alkalmas, amely az ország teljes területén rendelkezésre áll. A biomassza energiacélú hasznosítására két módszer lehetséges; égetéses és gázosító, az utóbbi módszer által beintegrálható alapanyag duplája az elsőnek. A bio-gázos módszer esetében nincs szükség energiacélú fás és lágyszárú ültetvények telepítésére, az alapanyag-ellátás biztosítható mezőgazdasági melléktermékekre és kommunális szennyvízre alapozva, így nem veszélyezteti az élelmiszer-ellátás területigényét, ezért mi ezt javasoljuk. A visszamaradó szennyvíziszap pedig teljes mértékben képes kiváltani a műtrágyára alapozott tápanyag-visszapótlást.
A fenntarthatatlan fejlődés képviselői minden megújulót egybemosva igyekeznek támadni a költségek oldaláról, ezért nézzük a számokat: a Paksi Atomerőmű költségvetésének hetven százalékából megvalósítható országos programunk, ami a paksi bővítéshez képest 2,5-szer több energiát állít elő, kétszer akkora hatásfokkal. Az üzemeltetés költségeinél az áramtermelés ára megfelel a földgázüzem által előállított áram árának, míg a háztartások fűtési költségei felére csökkennek. Talán ez sem érdektelen szempont, főleg ha azt vesszük alapul, hogy vásárlóerő-paritáson számolva nálunk a legmagasabb a földgáz ára az unióban.
Köztársasági elnök úr, Magyarországnak minden adottsága megvan, hogy elsők között a fenntartható fejlődés pályájára álljon, ehhez programunk minden szempontból megfelel. Kormányzati szándékon múlik, hogy atomenergia, fosszilis gázvezetékek építése helyett egy fenntartható, gazdaságos utat válasszunk. Tisztelettel: Krizsán József mérnök, Krizsán Attila közgazdász
