Hurkolásért börtön jár - Több tízmilliós kárt okoznak a rapsicok
A tél az orvvadászat fő időszaka, mert arról szól: ingyen vadhúst juttatni az ünnepi asztalra. S még inkább arról: azt jó áron eladni. Egy-egy évben több tízmillió forintos kárt okoznak az orvvadászok Csongrád megyében.
A mostani télen nagy orvvadászati tevékenység ugyan nem jutott a vadászati hatóság tudomására eddig, de ez valószínűleg csak azért volt így, mert jóformán még tél sem volt - mondja Szél István, az FVM megyei hivatalának vadászati osztályvezetője.
Az orvvadászatnak a nagy hideg, a magas hó kedvez. Ilyenkor az őzek, a nyulak, a fácánok lakott területek - tanyák, kertes házak - környékére húzódnak, ott igyekeznek táplálékhoz jutni. Ha tehát beválik az a meteorológiai előrejelzés, hogy nagy hidegek várhatók, sok csapadékkal, akkor az orvvadászok, a csapdázók-hurkolók is aktivizálódhatnak. A fegyverrel „dolgozó" rapsicok egy részének fegyvertartási engedélye, vadászjegye sincs, de vannak olyanok is, akik rendelkeznek a szükséges okmányokkal, és tiltott időben, tiltott mennyiséget zsákmányolva tesznek kárt a vadállományban. Külön kategória a csapdákkal tevékenykedők - a ládacsapdások, a drótvarsások - illetve a hurkolók hada.
Hurkolásért - mert ez állatkínzás és bűncselekménynek minősül - már börtönbüntetést is kiszabtak Csongrád megyében. A pénzbüntetés sem elhanyagolható: egy őzbak elejtéséért akár egymillió forint befizetésére is kötelezhetik a rapsicot. Az osztályvezető becslése szerint akár több tízmillió forint lehet évente az orvvadászok okozta kár Csongrád megyében, ebből mintegy tíz-húsz millió forint az az érték, melynek esetében meg történik a földerítés. Más esetekben csak sérült, vagy a rapsic elől elmenekült, aztán később elhullott állatok, zsigerelés „eredménye", vagy beazonosítatlan puskalövések utalnak arra, hogy orvvadászok járják a határt - olykor pedig semmi nyom nem marad, csak egyre kevesebb, s egyre riadozóbb vad utal a tevékenységükre.
Az ellenük való védekezés pedig? A vadászati hatóságon és a vadászatra jogosultakon túl a rendőrség, a polgárőrség és a mezei őrszolgálat is „ráfigyel" a rapsicokra. És amiként mind fontosabb lesz, hogy a területet vonzóvá tegyék a jövedelmet hozó, tehát a vadgazdálkodást is lehetővé tevő vendégvadászok számára, úgy válik egyre szigorúbbá a vadőrzés is.
Több tízmilliós kárt okoznak az orvvadászok? Ez a becsült érték csak első hallásra tűnik túlzottnak, hiszen a vadnak nemcsak vadhús-, hanem tenyész- és vadászati értéke is van. A tenyészértéket az jelenti, hogy például egy kapitális agancsot növesztett őzbak, amit az orvvadász lelőtt, már nem tudja továbbörökíteni utódainak az agancsfejlesztő képességét. A vadászati érték egyértelmű: a vadászatra jogosultak a vadgazdálkodáshoz - köztük a téli vadetetéshez, s az élőhelyek fönntartásához - szükséges pénzek jelentős hányadához a vadásztatásért befolyó összegekből jutnak hozzá. A rapsicok tevékenysége nyomán tehát mind nehezebbé válik a megmaradt vadállomány helyzete is.
FARKAS CSABA