Rengeteg biomassza megy veszendőbe Magyarországon. Pedig a földgázimportnak akár a felét is kiválthatnánk a növényi és állati eredetű maradék anyagok energetikai hasznosításával.
Becslések szerint évente több tízezer tonna fa, növényi, állati eredetű hulladék rothad szét az erdőkben, a földeken. Pedig ezeket a maradék anyagokat biomasszaként távhő vagy villamos energia termelésére is lehetne használni. Jelenleg csupán hét településen (Balassagyarmaton, Körmenden, Mátészalkán, Papkeszin, Szentendrén, Szigetváron, Szombathelyen) használják a biomasszát távfűtésre, és három erőműben (Ajkán, Kazincbarcikán, Pécsen) áramtermelésre. A gazdasági tárca adatai szerint tavaly megközelítőleg nyolcszázezer tonna biomasszát (döntően faaprítékot) égettek el a fenti létesítmények. Ez csupán töredéke a rendelkezésre álló hazai mennyiségnek. A debreceni egyetem egy nemrég megjelent tanulmányban éves szinten csaknem negyvenmillió tonnára becsülte a hazai biomassza-potenciált.
Az állami támogatás hiánya
Elsősorban drágasága és technológiai problémák miatt terjed Magyarországon a kívánatosnál lassabban a biomassza - mondta lapunknak Bohóczky Ferenc, a gazdasági minisztérium szakértője. Drágák a hasznosításhoz szükséges beruházások, és a biomassza használata a hagyományos berendezéseknél lassabban, csak nagyobb energiaigény esetén térül meg. Gondot jelent, hogy a különféle biomasszák (a szalmabálától a kukorica száráig) nagy tömeget alkotnak, ezért szállításuk és tárolásuk is több pénzt igényel. Ez az oka, hogy nálunk a családi házakban alig használják. Pedig akad követendő példa, például Dániáé. Ott olyan tüzelőberendezéseket építenek az otthonokba, amelyek lehetőséget adnak a hagyományos tüzelőanyagok és a biomassza elégetésére is. A tulajdonos maga dönthet, hogy mikor mivel fűt. Kerti munkák után lehetősége van a növényi maradékot, komposztot elégetni, télen fára vagy más szilárd tüzelőanyagra állíthatja át a berendezést. Az ilyen drága rendszerekhez állami támogatás szükséges, ez nálunk még hiányzik.
Tavaly egyébként a megújuló energiaforrások részaránya az ország energia felhasználásában megközelítette a négy százalékot. Ennek négyötöde biomasszából származott, ezen belül is a faapríték, a biobrikett a legelterjedtebb.
A főleg hulladéktelepeken előállítható biogáz vagy az olajtartalmú magvak, illetve a hulladékokból származó biodízel és a növényi termékekből (cukor, keményítő, cellulóz) kinyerhető bioetanol használata gyakorlatilag még kísérleti szinten tart.
Tervek, új beruházások
A szűkös anyagi lehetőségek ellenére a biomassza elterjedése gyorsnak mondható. Az elmúlt években gyakorlatilag megduplázódott a felhasználásuk, és a kilátások is biztatóak. Jövőre újabb két blokkot alakítanak át földgáz helyett biomassza-tüzelésre a pécsi hőerőműben.
A Pannon Power Holding még az orosz-ukrán gázvita előtt határozott a fejlesztésről a magas és rendszertelenül változó gázárak miatt. A döntéshez hozzájárult, hogy Pécsett már évek óta jó hatásfokkal hasznosítják a faaprítékot. Hasonló beruházásra készülnek Gellénházán is. A Zala megyei településen kombinált - részben a kőolajtermelésből visszamaradt gázra, de főleg biomasszára alapozó erőművet terveznek. Az ötvenezer lakost ellátó kazánokat a közelben erre a célra telepített energiaerdővel, fűz- és nyárfákkal kívánják fűteni.
Pálhalmán biogázüzem építéséről írtak alá a közelmúltban megállapodást. A speciális erőműben évente kilencvenezer tonna mezőgazdasági szerves hulladékot (hígtrágyát, vágóhídi, konyhai, kertészeti, növényi maradék anyagokat) hasznosítanának. A növényi, illetve állati hulladékok feldolgozásával keletkező biogázzal együtt jelentős mennyiségű elektromos, illetve hőenergia állítható elő. Az áramtermelésen túl nagy előnyt jelent, hogy a biogázüzem révén jelentősen csökkenthető a levegőbe jutó üvegházhatású gázok, első sorban a metán mennyisége. Ezt a kibocsátás megtakarítást is értékesíthetik Pálhalmán a kiotói egyezmény keretében.
SZILÁGYI A. JÁNOS