2012. július 19. - A földtörvény tervezete alapvetően arra törekszik,
hogy a földgazdálkodás minden lehetséges pontját ellenőrizze. A támogatható elemei mellett azonban többek szerint végiggondolatlan a várható gazdasági hatása, a bürokráciát erősíti, diszkriminatív és alkotmányossági aggályokat is felvet.
Irracionális elemeket lát Raskó György agrárközgazdász a földtörvény tervezetében, szerinte kizárt, hogy ezzel a tartalommal fogadja el az Országgyűlés az anyagot. A Napi Gazdaságnak elmondta, ha így látnak neki a megvalósításnak, akkor az legkevesebb 20-30 százalékkal csökkenti a mezőgazdaság teljesítményét – tönkretéve például a professzionális állattenyésztést, mert az elsősorban a bérelt földeken gazdálkodó gazdasági társaságok terepe. A vetőmag- és ipari zöldségtermesztők, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar is hátrányba kerülhet a haszonbérlet engedélyhez kötése miatt.
A Közös Agrárpolitika földhöz kötött támogatási rendszerének átalakítását a teljes szektor bánhatja, mert a szabályozó bizonytalanná teszi a földhasználati viszonyokat, nem mellesleg leértékeli a földeket – mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára.
A tejiparnak annyi?
A szabályozóknak megfelelve és a jobb gazdasági környezetre várva a korábbi években milliárdos beruházásokat végrehajtó tejipari cégeknek vágna alá leginkább a szabályozó. Az állomány 80 százalékát tartó nagy gazdaságok közül több száz szűnhet meg, ha az új jogszabály miatt csökkene a használható földterület mérete. Az uniós támogatásokért vállalt dolgozói létszám- és állatállomány tartási kötelezettségeiknek például (a takarmánytermeléshez szükséges földek nélkül) egyáltalán nem tudnának eleget tenni. Raskó György szerinte ezt senki sem akarhatja, és az ország sem engedhet meg magának GDP kiesést.
A most éves átlagban a hazai termőföldvagyon 3-6 százalékát érintő földforgalom korlátozása kétmillió tulajdonosnál okoz vagyonvesztést. A tervezet ráadásul érdemben még csak nem is kezeli az agrártárca kétmillió hektárra becsült osztatlan közös tulajdonban lévő földek helyzetét. Pedig a földtörvény hatályba lépése után is jelentős lesz a kiméretlen területek nagysága - hívta föl a figyelmet Horváth Gábor.
Bürökrácia és korrupcióra való felbújtás
A szabályozóval minden eddiginél bürokratikusabb és költségesebb lehet a mező és erdőgazdasági hasznosítási földterületek adásvétele és haszonbérletbe adása. A jogalkotó ugyan a befektetési célú és elsősorban a hazainál jóval tőkeerősebb külföldi termelők és gazdasági társaságok földszerzését szeretné korlátozni, a fékellel azonban a belföldi tulajdont is nehéz lesz beiktetni. A tervezet mind az adásvételt, mind a haszonbérbe adást állami engedélyhez köti. Az pedig, hogy az engedélyt csak akkor kaphatja meg a szerződésben szereplő vevő, vagy leendő haszonbérlő, ha a hatóság nem találja (hangsúlyozottan) alapból tilthatónak a szerződés feltételeit nem az egyszerű, gyors és olcsó eljárás irányába hat. A törvényben nincs utalás a hatósági döntések elleni jogorvoslat módjáról. Kérdés, a végrehajtási rendeletben ezt szabályozzák e. Arra sincs utalás, hogy egy esetleges jogorvoslati eljárás alatt ki és milyen feltételek mellett tehet eleget a földhasznosítási kötelezettségeknek, és még meghatározatlan jogkörű, illetve összetételű helyi földbizottság véleménye is döntő lehet az eljárásban. Nyílt korrupcióra való felbujtásként értelmezhető a tervezett eljárásrend - tette hozzá Raskó. Főleg az a rész aggályos, amely szerint ha a hatóság az átruházási engedélyt megtagadta, és nincs kijelölhető vevő sem, az eladó hat hónap múlva változatlan szerződéses tartalommal más vevővel közzététel nélkül kérheti az engedélyezést. Ehhez hasonló eljárásrend más országban nincs.
Földművesek mindenek felett
A tervezet alapvetően a magánszemélyek, ezen belül is elsősorban a főállású földműves és a családi gazdaságokhoz kötődő földtulajdon, vagy használati jog megszerzését támogatja. Bevezeti a birtok-összevonási célú földvásárlás szabályozását is. Újdonság, hogy a jogszabály alsó birtokméret kategóriát is megállapít, például 50 hektáros birtokméretig lehet őstermelőként működni, míg az egyéni vállalkozók számára legfeljebb 300 hektárig engedné a törvény a tulajdonszerzést. A legtöbb adminisztratív kedvezményt a családi gazdaságok kapnák. Egy településen belül, illetve egy birtokközponttal legfeljebb 500 hektár föld tulajdon- és használati jog szerezhető meg ez kevesebb a jelenlegi maximumnál - ugyanakkor azt engedné a jogszabály, hogy a gazdálkodó család tagjai a közeli hozzátartozók országos birtokmaximuma akár 1200 hektár legyen. Az szintén újdonság, hogy a családi gazdaságok és tagjaik kivételével minden tulajdonosi és méretkategóriánál előírnák a szakképzettség és az üzemi gyakorlat igazolását is.
A jogi személyiségű gazdasági társaságokat eleve kizárja a földszerzők közül, ám az egyházaknak, önkormányzatoknak például mérték szerinti korlátozás nélkül engedélyezi a tulajdonszerzést, illetve a haszonbérletet. Azon túl, hogy életszerűtlen, alkotmányossági aggályokat is fölvet a gazdasági társaságok földhasználatával kapcsolatos korlátozások sora - mondta Horváth Gábor. Főleg abban az összefüggésben, hogy a családi gazdaság 500, illetve 1200 hektárját feltételek nélkül szerezheti meg, ezzel szemben a társas vállalkozások számára utóbbi esetben a szerzés előtti 3 évben átlagosan már 100 fő foglalkoztatását írná elő a jogszabály. Horváth szerint ekkora terület, és a kapcsolódó támogatások mellett jelenleg a növénytermesztő vállalkozások 25-30 főt tudnak alkalmazni. A tervezet legnagyobb pozitívuma, hogy a hatálybalépést követően megkezdett ügyletekre fokozatosan kellene majd alkalmazni a rendelkezéseit - mondta Horváth Gábor.
Jelzálog kapára, kaszára, káposztára
A haszonbérleti díjjal kapcsolatos újítás az is, hogy a bérbeadó a díj erejéig jelzálogjogot szerez a bérbe adott földön termelt termésre, a haszonbérlő tulajdonában álló gazdasági eszközökre és a tulajdonában álló ingatlanokra. A haszonbérleti szerződések engedélyeztetése során, ha a hatóság 30 nap alatt nem válaszol, a szerződést elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben azonban nem engedi a szerződéskötést, akkor a jogsértő állapot megszűnéséig a föld aranykorona értékének húszezerszeresére rúgó bírságra számíthatnak a felek. A haszonbérleti szerződések módosítását ugyancsak jóvá kell majd hagyatni a hatósággal, ennek elmulasztása nemcsak bírsággal, hanem az érintett földterület kényszerhasznosításba vételével is jár majd.
Az elmarasztalt tulajdonos, földhasználó költségére egyébként összesen kilencféle ok – például a birtokmérethez szükséges végzettség, vagy tapasztalat hiánya, illetve a jogellenes földhasznosítás, alhaszonbérlet – miatt rendelhet el kényszerhasznosítást az állam. A kijelölt - és egyébként az adott területre elővásárlási jogot szerző - hasznosító azonban nemcsak önként jelentkező földműves lehet, hanem az állam is. A földtulajdon szerzési korlátokat szigorúan ellenőrzik majd, gyanús szerződés bejegyzési kérelemnél az ügyészséghez fordulhat a hatóság.
