Szabó László hivatásos vadász és Szabó Ferenc vadászmester hetente járják végig az etetőket. Télen csökken a természetes eltartóképesség. A vadak etetését nem a hó, hanem inkább a vegetáció visszaszorulása indokolja
Lovászi — A hirtelen lehullott csapadékhoz komolyabb fagy egyelőre nem társult, így a vadállomány is biztonságban van - véli Szabó Ferenc, az Olajbányász Vadásztársaság vadászmestere. Mindezek ellenére folyamatos etetésre van szükség, amit a vegetáció visszaszorulása, a természetes eltartó képesség csökkenése indokol. A lovászi Olajbányász Vadásztársaság 5.800 hektárnyi területen gazdálkodik, ennek körülbelül 12 százaléka az erdő. A vadászok hetente járják végig a területet, s rakják meg az etetőket takarmánnyal. A munka dandárját végző hivatásos vadász, Szabó László elmondása szerint az idei szezonban eddig mintegy 300 mázsa lédús, 12 mázsa szálas takarmányt, valamint 150 mázsa szemes és csöves kukoricát raktak ki az állatoknak.
- Területünkön hat kombinált nagyvadetető, valamint 3 kisebb őzetető található - sorolta. - Ezen felül kihelyeztünk 40 darab fácánetetőt is.
A vadásztársaság vadászmestere, Szabó Ferenc hozzátette, a vadak etetését nem a hirtelen lehullott hó indokolja, sokkal inkább a vegetáció visszaszorulása, a téli időszakban törvényszerű természetes eltartó képesség csökkenése miatt van arra szükség.
- Az elmúlt napokban lehullott nagyobb hónennyiség elsősorban az apróvadakat zavarta meg, ezért most rájuk is jobban oda kell figyelni - sorolta a vadászmester. - Szerencsére a havazást esőzés követte, ezáltal jelentősen csökkent a hó magassága. A komolyabb, mínusz 10-15 fokos hidegek is elkerültek bennünket, ez is segíti a vadgazdálkodást.
A vadászok elmondása szerint a fagyott hó azért veszélyes, mert könnyen sérülést okozhat az állatok lábán. A vérzés a hideg időszakban, pedig legyengüléshez, pusztuláshoz vezethet. Azt is megtudtuk: a külső szemlélő számára látványosabb etetésnél a lábon hagyott takarmány sokkal hasznosabb, mivel a vadállomány szívesebben keresi a természetes körülményeket, az etetőkhöz inkább csak másodlagosan nyúl. Ezt az úgynevezett vadföldek kialakításával lehet segíteni.
- Vadásztársaságunk területén a vadföldek nagysága eléri az ötven hektárt - sorolta tovább Szabó Ferenc. - Ebből 35 hektár a szántó, 15 a vadlegelő. Mintegy húsz hektáron hagytuk lábon a kukoricát, a többi tarlórépa és repce. Hét úgynevezett túrató-földet alakítottunk ki a vaddisznók számára, ezekre a morfológiai sajátosságaik, életmódjuk miatt van szükségük az állatoknak, amelyek táplálékuk 80 százalékát a földből szerzik. A jövőben a pillangós növényekre is nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni, ugyanis azzal, hogy a gyepeket és legelőket felszántották, jelentősen megnövelték a vad által veszélyeztetett területek nagyságát.
Szabó Ferenc azt is elmondta, az elmúlt évben több milliós nagyságrendű vadkárt fizettek a gazdálkodóknak, a lábon hagyott takarmány egyik célja éppen az, hogy az állatokat távol tartsák a mezőgazdasági művelés alatt álló területektől.
- Tudomásul vettük, hogy az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági szempontok az elsődlegesek, a vadászat csak a második helyen áll - folytatta a vadászmester. - Arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden területnek van egy eltartó képessége, nekünk ehhez is alkalmazkodnunk kell. Ennek figyelembe vételével állítjuk össze kilövési terveinket.
Az Olajbányász Vadásztársaságnál a szezon elején meghatározott vadászati tervnek eddig 90 százaléka teljesült, a két hivatásos vadász szerint minden remény megvan rá, hogy a száz százalékot elérjék vagy az elmúlt esztendőhöz hasonlóan akár túl is lépjék. A szezonban eddig három 9-10 kiló közötti bikát ejtettek el területükön, ezzel érmes trófeákat tekintve ugyan alatta maradnak a tavalyinak, de eredményeikkel így is messzemenőleg elégedettek lehetnek.
Gyuricza Ferenc