2012. augusztus 2. - A hatvani vadászati múzeum átfogó képet ad majd hazánk vadászati kultúrájáról Ha a kormány zöld jelzést ad, ősszel kezdetét vehetné a munka a hatvani Grassalkovich-kastélyban, ahol a tervek szerint jövő télig megnyit a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. Az új, interaktív kiállító tér egyebek mellett a történelmi Magyarország területének vad- és halfajaival, azok életterével, valamin a vadászat és halászat ősidőktől tartó fejlődésével ismerteti majd meg a látogatókat.
Még várat magára a kormány végleges jóváhagyása, hogy megkezdődhessen a munka a hatvani Grassalkovich-kastélyban, ahol a tervek szerint a jövő ősszel nyílna meg a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. A két és fél évszázada épült barokk palota üresen álló termeit tíz-egynéhány hónap alatt megannyi dolgos kéznek kell majd felújítania, hogy a Zagyva-parti város központjába egy modern kiállítóhely költözhessen. A beruházás uniós támogatásból, körülbelül hárommilliárd forint ráfordításával valósul meg; szakmai felügyeletét a természettudományi múzeumra rábíznák.
Ismert, hogy tavaly egyszer már beszámoltunk a hatvani tervekről. A város polgármestere-képviselője akkor elmondta, a központi fekvésű, kihasználatlanul álló főúri épületnek hosszú éveken át kerestek új, méltó funkciót. Számos elgondolás után végül 2010-2011 fordulóján a múzeum mellett döntöttek, aminek egyebek mellett volt egy prózai oka is: százharminc évvel korábban éppen ezen a Heves megyei településen hozták meg az Országos Magyar Vadóvó Egylet - a későbbiekben Országos Magyar Vadászati Védegylet - alapításáról szóló határozatot. A polgármester úgy véli, ez mérföldkő volt a szakma és hazánk eletében, és a remények szerint idővel a múzeum is azzá válhat.
Emlékezetes, hogy a Kárpát-medence vad-, illetve halgazdaságát (és gazdagságát) bemutatni hivatott intézmény ötletét a kormány szintén felkarolta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly az évente Budapesten rendezett Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon jelentette be a múzeum létrehozásának szándékát – novemberben pedig már kiemelt beruházássá nyilvánították a négyezer négyzetmétert érintő ingatlanfejlesztést. Ezt aztán lázas tervező és előkészítő munka követte.
A polgármester akkor közölte: megannyi szakértővel, a Természettudományi és a Nemzeti Múzeum, valamint a gödöllői Vadvilág-megőrzési Intézet munkatársaival ülnek le, hogy lépésről lépésre, a főbejárattól a legutolsó kis teremig kitalálják, hogyan kell kinéznie, mit kell tartalmaznia egy XXI. századi múzeumnak. A tervezést alapvetően meghatározta, hogy Szabó Zsolt és az előkészítés résztvevői kezdettől fogva egyetértenek abban, hogy nem trófeatárat csinálnak a hatvani Grassalkovich-kastélyból, hanem interaktív, sokszínű, a természet tiszteletére és védelmére nevelő tárlatokkal töltik meg.
- Először azt hittük, csak néhány szakkérdésről kell nyilatkoznunk, aztán kiderült, hogy a pályázati anyaghoz némi túlzással még azt is meg kell mondanunk, hol lesznek szögek a falban - idézte fel a természettudományi múzeum főigazgatója a közös munka kezdetét.
Matskási Istvánnal a Ludovika pincéjeben, trófeák és seregnyi kitömött vad között beszélgettünk. Mint említettük, az általa vezetett intézmény látja majd el a Zagyva-parti kiállítások szakmai felügyeletét. A tárlatok anyaga is részben innen, a természettudományi múzeum raktárától vándorol majd Heves megyébe.
- Hazánkban bőven tízezer felett van azoknak a tárgyaknak a száma, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a vadászathoz, természetesen ennyi mindent sehol sem lehet a közönség elé tárni. Bár a hatvani múzeum tematikus (kizárólag a Kárpát-medencére koncentrál), a szóba jöhető könyveknek, eszközöknek, preparátumoknak még így is csak töredéke fér majd be a barokk palotába - közölte a főigazgató, majd hozzátette a cél azonban nem az, hogy mindent megmutassanak, hanem hogy átfogó képet adjanak a történelmi Magyarország vadászati kultúrájáról és élővilágáról.
Ezért a tervek szerint a vendégek az egyik teremben kimondottan a vadfajtákkal és azok életterével ismerkedhetnék - a halak esetében pedig ugyanezt három nagy akvárium fogja szemléltetni. A bemutató nem szorítkozik a ma honos állatokra: a múltban már kiveszettekről is tájékoztatja az érdeklődőket. Ugyanez igaz a vadászat és a halászat fejlődéséről, az erdészetről szóló tárlatokra, amelyek szintén az ősidőkig nyúlnak vissza. Az új intézménynek természetesen elmaradhatatlan eleme a híres magvar vadászoknak, vadászíróknak - másuk mellett ide tartozik a névadó Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán vagy Fekete István -
szentelt terem. A folyosók falát pedig vadászfestők és festő vadászok képei ékesítik majd.
Mivel az épületnek igazodnia kell a rendeltetéséhez, ezért az eredeti, háború előtti állapot és a főúri kastély pompájának helyreállítására a teljes négyezer négyzetméteren aligha lesz mód, a múzeum megálmodói azonban törekszenek rá, hogy ahol lehet, az épület múltját is megidézzék. A Grassalkovich-rezidenciához tartozó, valaha húszholdas parkot a szovjet megszállás előtt értékes növényritkaságok díszítették; középső része franciás jellegű volt, a két szélén angol parkerdővel, 1945 után ebből nem sok maradt: a növényritkaságokat területrendezés ürügyével kivágták, a holdak pedig a beépítések miatt egyre fogytak.
A megmaradt kertet a múzeum kialakításával párhuzamosan rendbe hozatná a városvezetés, később pedig az intézményhez csatolná.
- Egyelőre egy szabadidős teret képzeltünk el a kastély köré, amely igyekezne a fiatalokat „hozzászoktatni" a természethez, megmutatná nekik, hogy a városon kívül egy csodálatos világ várja őket, de ezt nemcsak élvezniük, hanem védeniük is kell. A vadaspark később ebből nőhetne ki, és a hazai vadfajokkal ismertetné meg a látogatókat - közölte tavaly a polgármester. Szabd Zsolt szerint erre azért is nagy szükség lenne, mert a városokban élő gyerekek sokszor alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, például nem tudják, hogy az őz nem a gímszarvas kicsinye. Nagy Áron
A KÉPLET. Jövőre, a múzeum megnyitásának évében lenne százharminc éves Nadler Herbert vadászati szakíró, a budapesti állatkert egykori igazgatója, aki a trófeák osztályozására kidolgozott pontrendszerével vált világszerte ismertté. Azok az agancsok, amelyek vizsgálatával a bírálati képletét a 20-as években kidolgozta, ma a látogatóktól elzárva, a Magyar Természettudományi Múzeum raktárában sorjáznak. A Nadler-rendszer szolgált a későbbiekben a nemzetközi bírálati képlet alapjául is, amelyet az 1937-ben Berlinben rendezett Nemzetközi vadászati kiállításon a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et du Conservation du Gilbier, rövidítve CIC) javaslatára fogadtak el ClC-képlet néven. Ezt 1952-ben módosították, majd 1954-ben a düsseldorfi kiállításon véglegesítették, és nemzetközi bírálati képletté nyilvánították. Nadler Herbert munkássága és a képlet kidolgozásához használt trófeák, úgymint számos egykori és jelenlegi világelső agancs, jövőre a Zagyva-parti kiállítóhelyre kerülnek.
