2012.08.23. - Haszonelvűség helyett • Rá kell ébrednünk a természettel szembeni felelősségünkre - Az uralom nem teljhatalom A globális éghajlatváltozás veszélyezteti a mai, ám jóval komolyabban az eljövendő generációk életfeltételeit és a természetet. Az emberek gondolkodásában gyökeres fordulatra van szükség ahhoz, hogy gyermekeink számára is megőrizhessük a teremtett világot - e megközelítéssel értettek egyet egy ökoteológiai témákat tárgyaló szimpózium részvevői.
Nem kétséges, hogy a természettudományok és a hit erőszakos szétszakítása vezetett az ember és a világ természetesen szép kapcsolatának megromlásához, korunk ökológiai válsághelyzetéhez - állapította meg Veres András szombathelyi megyés püspök a Konrád Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Egyesület közös, a közelmúltban rendezett szimpóziumán. Az eseményen a természettudatos, zöldgondolkodás teológiai művekben való megjelenését járták körül. A felszólalók önkritikusan állapították meg, hogy az ökológiai kérdések tárgyalása hiányzik az erkölcsteológia korábbi, klasszikus kézikönyveiből. A püspök szerint azonban ez nem azért van, mert a teológusok nem foglalkoztak a teremtett világ kérdéseivel. Az ilyen tartalmú művek hiánya pusztán arra mutat, vélte, hogy miként a köz-, úgy a teológiai gondolkodásban is hiányoztak az ökológiai kérdések. Mert bármennyire is divatos napjainkban az ökológiai, a zöldgondolkodás, a természettudományokban, a technika világában, a politikai és társadalmi közbeszédben valójában csak nagyon rövid múltat tudhat maga mögött ez az új tudományág. Tehát ebből a szempontból a teológia hasonlít a többi tudományághoz, vagyis az egyes kérdésekre akkor és ott keresi a választ amikor azok aktuálissá válnak.
A világban zajló változások pedig ezt most teszik aktuálissá. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azonban már egy 2008-as körlevelében is felhívta a figyelmet a teremtett világ védelmének fontosságára. Arra, hogy mindennap érezzük a természeti környezet gyorsuló pusztulását, a globális klímaváltozást: hőség és aszály, viharok és heves esőzések, olvadó gleccserek és árvizek, kieső termés és terjedő betegségek jelzik a folyamatot. Mindezek komoly kihívást jelentenek az emberiségnek, amire a püspöki konferencia szerint cselekvően kell válaszolnunk, hiszen, mint írják, Isten gondjainkra bízta a teremtést, ezért felelősek vagyunk érte.
Hasonlóan érvelt Veres András is, aki szerint azon torz gondolkodás vezetett az ember és a környezete közötti helytelen viszony kialakulásához, amely mindent a haszonelvűség alá rendelt. Ez a rossz felfogás és gyakorlat okozta napjaink természeti katasztrófákkal fenyegetett helyzetét. Korunk emberének sokkal több és mélyrehatóbb lehetősége nyílik a természet rendjébe való beavatkozásra, mint korábban bármikor, elég csak az atomfizikát vagy a genetikát említeni - emelte ki. Ezért cselekedeteinek következményei is súlyosabbak és veszélyesebbek, ha azok nem kellő felelősséggel párosulnak.
A püspök beszélt arról is, hogy a múlt század hatvanas éveiben az európai kultúrkörben élők zöme úgy tekintette magát, mint aki e kultúrvilágnak, nem pedig a természetnek a része. Ezzel együtt eltűnt a teremtés fogalma, s mindinkább szem elől veszítették a természet világának teremtőjét. Az iparosodás, ennek következtében a városiasodás kiszakította az emberek nagy részét természetes közegéből, megszüntette napi kapcsolatát a természetes világgal.
Veres András szerint ezzel magyarázható az a szemléletváltozás is, amely eddig az embert a teremtés gondozójának tekintette, ma pedig egyre gyakrabban említik társ-teremtőként. Az elnevezés jól érzékelteti azt a nagymértékű felelősséget, amellyel viszonyulnunk kell a teremtett világhoz. Ez viszont feltételezi az ember részéről a humanizálás, képességét, vagyis, hogy úgy használjuk a természet javait, hogy azzal az emberi nem javát szolgáljuk. Fel kell ismernünk, hogy bár a teremtő gondjainkra bízta a világot, ez az uralom nem teljhatalom. A püspök szerint az egyetlen lehetőség, hogy az ember ne éljen vissza uralmával, ismerje el Isten abszolút uralmát minden teremtményen, így az ember felett is, s ez elvezetheti a teremtés tiszteletéhez.
Antal Z. László, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa megerősítette: kiszipolyoztuk a természetet, s olyannyira bemocskoltuk, hogy mára sok helyütt alig tudunk levegőt venni, vagy tiszta vízhez jutni. Az éghajlatváltozással is foglalkozó kutató szerint itt az ideje radikálisan változtatni gondolkodásunkon, a természethez való viszonyunkon.
Hans Kaiser, a Konrád Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője hozzászólásában az élelmiszer-ellenőrzés szigorításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Súlyos gondnak nevezte, hogy már mindenfele élelmiszert bióként értékesítenek, még azokat is, amelyeket ipari körülmények között állítanak elő. Az ellenőrzésben, a téma közbeszédbe emelésében szerinte erőteljesebb szerepet kellene vállalni a civil szférának. Dénes Zoltán
