2012.08.26. - Fele vízhozam után mederfeltöltés: komolyan ebben látja a
fővárosi Duna Charta az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna vízszintemelésének
megoldását. Bárdos Deák Péter szerint, akik támogatják, „nem tudják, miről szól a Szite-terv".
A partot védő kőszórást betolnák a folyóba, hogy a kimélyült medret – ezáltal a vízszintet – megemeljék. Bárdos Deák Péter szerint a megyében támogatott Szite-javaslat nem elég megalapozott, részleteit a köztestületek nem is ismerik.
Mindössze néhány nap telt el az Országos Választási Bizottság döntése óta, melyben a 71 ezer érvényes aláírással támogatott népi kezdeményezésünket sikeresnek nyilvánította, így a parlamentnek vitanapot kell tartania a kérdésről.
A fővárosi Duna Charta főtitkára, Bárdos Deák Péter azonban máris a számukra elfogadhatatlan gátépítéssel „riogat", mederfeltöltést támogat és szerinte a Szite- (Szigetközi Természetvédelmi Egyesület) javaslat mellé álló megyei köztestületek, politikusok nem ismerik részleteiben a helyi megoldási tervet.
– Ön szerint népi kezdeményezésünk burkoltan a gátépítés megvalósítását célozta meg, s most az évtizedek óta bevált „zöld sémát", a vízügyi lobbit emlegeti. Ugye tisztában van vele, hogy a Szigetközben 1995 óta működik már egy fenékküszöb, mely megmentette a térség ágrendszerét a kiszáradástól?
– Az Öreg-Duna vízszintemelését célzó Szite-javaslat azonban gátakat, benne hajóátemelő zsilipeket és árvízkaput tartalmaz, hogy hosszában is átjárható legyen a hajók számára az Öreg-Duna-meder. A gátak építése számunkra elfogadhatatlan, hisz a kötelező érvényű uniós Víz Keretirányelv is az alternatív megoldásokat részesíti előnyben a duzzasztással szemben.
– Milyen más, hatástanulmányokkal alátámasztott alternatív megoldások vannak az Öreg-Duna vízszintemelésére?
– Több ilyen is van. A WWF például a mesterséges szigetekkel, szűkítéssel való vízszintemelést támogatja, a Duna Charta pedig a mederfeltöltést.
– Tudja, hogy a mederfeltöltéssel a folyó itteni 41 kilométeres szakaszán (tíz köbmétert szállító teherautókat figyelembe véve) egy évig 342 tehergépjárműnek napi nyolcat kellene fordulnia, s az anyagot a mederbe töltenie, hogy egy méterrel emeljük vízszinteket? Nem beszélve a természetkárosításról és a költségekről...
– Ez egy „szép torzítás". Némi segítséggel – a partot védő kőszórás betolása után – a folyóra kell bízni a munkát, s bemossa a feltöltőanyagot. A fenti számítás a mostani vízhozammal számol, holott ragaszkodnunk kell, hogy Szlovákia biztosítsa számunkra a fele vízhozamot. Különböző vízhozamokra különböző műszaki megoldások jöhetnek szóba: a mederfeltöltés is csak akkor ér valamit, ha a víz fele ide érkezik.
– Rendben, tegyük fel, hogy 20 év után Szlovákia úgy dönt, biztosítja a fele vízhozamot. Az Öreg-Duna-meder azonban már olyan mélyre ásta magát, hogy ebben az esetben is, ha kinyitjuk az ágvégeket, a mellékágakból minden víz belefolyik, s kiszárad a Szigetköz. Ez lenne a megoldás?
– Véleményünk szerint mederfeltöltéssel kell korrigálni a mederbevágódást.
– A három fenékküszöbös Szite-javaslaton kívül van más, hatástanulmányokkal és vizsgálatokkal alátámasztott alternatív megoldási javaslat az Öreg-Duna vízszintemelésére?
– Kilenc rehabilitációs változatot dolgoztatott ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium még 2009-ben. Vízügyi és tudományos szakemberek szerint a Szite-megoldás sem megalapozottabb a többinél.
– A megyében lévő összes köztestület elfogadta és támogatja ezt, a helyi természetvédők javaslatát...
– Azt gondolom, nem tudják, miről szól a Szite-terv, nem ismerik annak tényleges hatását. Példaként említeném, hogy az idevágó tanulmányok szerint a Szite terve hosszú távon nem 3, hanem 8 gáttal számol.
– Ezzel biztosan vitatkoznának a kidolgozói. Gondolom, a győri vízszintek megemelése érdekében építendő – korábban elvi engedéllyel rendelkező – gönyűi torkolati mű megépítését sem támogatják...
– Természetesen nem. Mivel mesterséges betáplálású a Mosoni-Duna, ezért több vizet kell engedni a folyóba a vízszint emelése érdekében.
– De hiszen ettől még kiszívná belőle a vizet a mélyebben fekvő Nagy-Duna.
– Igen, mert Bős alatt a turbulens hatások kimélyítették a medrét. Ezért kell azt is feltölteni. Sokan azt mondják, hogy ez költséges, de hisz a gátépítés is pénzbe kerül.
– Mit üzen a fővárosból annak a népi kezdeményezésünket támogató 71 ezer aláírónak, akik húsz éve várják, hogy több víz legyen a folyóinkban?
– Azt, hogy víz kell a Dunába, de nem gátakkal. Mi is húsz éve várjuk a megoldást, s bevallom, nem tudom, mikor lesz megegyezés. Idáig a magyar kormányok nem fektettek kellő hangsúlyt a kérdésre: lehet, hogy az Európai Bírósághoz kellett volna már fordulni. Cséfalvay Attila
Kik a Duna Charta aktivistái?
Elnöke Karátson Gábor (festő és író), elnökségi tag Czakó Gábor (író, képzőművész) és Bárdos Deák Péter (fizikus), aktivista Vásárhelyi Judit (angol–skandináv–könyvtár szakos középiskolai tanár, nordisztikából egyetemi doktor, környezeti nevelő), Vida Gábor (az MTA rendes tagja), Dózsa Tamás (grafikus), Ertsey Attila (építész), Hegedűs Miklós (üzemmérnök), Loósz Tamás (ügyvéd) és Vajdovich Péter (állatorvos).
