Jaj de szép a karácsonyfa - énekeljük lelkesen. De hogy ne ragyogjon olyan szépen, a média minden év végén megterheli lelkiismeretünket, szembeállítva a fenyőfák kivágását a visszaváltás „zöldebb" lehetőségével.
A fenyőfa fás növény ugyan, de néhány éves életkorra tervezett telepített haszonnövény. Ma már általában kistermelők termelik kiskertben kereset-kiegészítésként (például krumpli helyett), így kivágása nem jelent „erdőirtást". A kb. másfél milliónyi karácsonyfa általában egy-három méter magas, a legkedveltebb az 1,5-2 méteres, de sokan szeretik - főként, ahol kisgyermek van - a magasabb fákat. A visszaváltható fenyők magasságát erősen korlátozza a földlabda nagysága, ezért általában egy méternél alacsonyabbak, tehát inkább jelzésértékűek. A téli nyugalmi állapotba került fenyőnek nagy stressz a száraz, meleg szoba, a díszítési, bontási macera, ezért a kiültetett fenyőknek csak 30-40 százaléka marad meg. (Az iskoláknak, parkoknak ajándékozás sokkal hatásosabb a karácsonyfa státusz kihagyásával - faiskolából helyre ültetve.)
A fenyők az ország területének zömén nem őshonosak, elterjedésük nagymértékben nem is kívánatos. Szomorú látvány az Alföldön senyvedő, dísznek ültetett lucfenyő. A túlélő karácsonyfa - ragyogó, de talmi PR-ötlet. Zöld gondolat (bár a zöld jelenthet éretlent is). De a néhány száz darab és csökkenő számú fának a médiában való „sztárolása" fontosabb környezetvédelmi témát szoríthat ki a sajtóból, például a kidobott fák begyűjtését, további felhasználását. A fenyőt gyanta, viasztartalma miatt égetni nem célszerű, ugyanezért magától nehezen komposztálódik. Kertészek állati hulladék hozzáadásával mégis megoldották, ám ez nem köztudott. Így a karácsonyfa talajjavítóként tér vissza a körforgásba.
Lesz még karácsony. Lesz még „zöld" karácsonyfa, és a „zöldség" fogyasztása egészséges. Egészségünkre!
Scholtz Péter
Budapest