2012. 09. 03. - TRÓFEA Tavaly 4,5 milliárd forintot puffogtattak el nálunk a külföldiek
Közel 1,5 milliárd forintos nyereséget termelt tavaly a vadgazdálkodás.
Megmaradt a német és osztrák vadászok dominanciája, de arányuk jelentős
mértékben csökkent.
Hatalmasat javult 2011-ben a vadgazdálkodás
jövedelemtermelő képessége. A gödöllői Szent István Egyetem által
készített Országos Vadgazdálkodási Adattár legújabb statisztikáiból
ugyanis kiderül: 15,8-ről 18,6 milliárd forintra nőttek a vadászati
bevételek. Ugyan közel 1,5 milliárddal a vadászati kiadások is
emelkedtek 2011-ben, az egyenleg így is impozáns 1,4 milliárdos
nyereséget mutat. Külföldi vendégek 4,5 milliárd forintot hagytak nálunk
csak a bérlelövésekért – 2010-ben ez a szám 4,3 milliárd volt -, míg
egyéb szolgáltatásokért további 665 milliót fizettek., A külföldiek
azonban egyre kevesebbet költenek a kilövésekre, ez már alig éri el a 3
milliárdot. A külföldiek Somogy, Vas és Veszprém megye tájait kedvelik
leginkább, míg hazai kollégáik Zalát szeretik a legjobban.
„A német
és osztrák vendégeken kívül mostanában mind több az orosz vadász, akik
leginkább a vaddisznóhajtások iránt érdeklődnek. Tavaly 450 millió
forint árbevételünk volt" - mondta a Világgazdaságnak Varga László. A
Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója elmagyarázta: szarvas és őz esetében a
súly, muflonnál a szarvhossz, vaddisznónál pedig az agyarhossz a fizetés
alapja. „Idén gímszarvasra 237 szerződésünk van: az ár súlytól függően
százezertől mintegy 2,5 millió forintig terjed - fogalmazott. Varga
László hozzátette: a 63 ezer hektáros területre érkező vendégek 8
vadászterület 6 vadászháza közül választhatják ki az igényeiknek
legmegfelelőbbet. A Magyar Turizmus Zrt szerint a vadászati
szolgáltatások köre folyamatosan bővül, egyre többen érdeklődnek
természet-fotózás vagy filmezés iránt is a bérvadászat mellett. „A
vadászturizmus jelentős nemzetközi bevételt generál, résztvevői
általában az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek" közölte
lapunkkal a cég. A bérvadászok rövid idő alatt sok pénzt költenek,
általában 3-5 napig tartózkodnak az adott területen. A zrt szerint más
turisztikai termékek (gyógy- és wellness, lovas, bor-gasztro-,
kultúrális turizmus) bevonásával növelhető lenne az itt eltöltött
napok
száma, illetve szükséges lenne alternatív programajánlatokat készíteni a
családtagok részére, így növelve a beutazó turisták számát.
„A
vadászturizmus révén olyan településre is eljuthat a külföldi, ahol
egyébként semmilyen egyéb turisztikai attrakció nincs. A vadászok a
legeldugottabb területeket is felkeresik, így az adott település a
vadászturizmus révén bevételhez juthat - közölte a marketingcég. A
vendégkör az utóbbi években átalakult, továbbra is megmaradt a német és
osztrák vadászok dominanciája, de arányuk jelentős mértékben csökkent. A
Földközi-tenger térségéből főként az apróvadas vadászatokra érkeznek
hazánkba, a Benelux-államokból, Skandináviából elsősorban a
nagyvad-vadászatokra jönnek. Az utóbbi időben egyre nő a Szlovákiából,
Csehországból, a balti államokból, Oroszországból érkező vendégek száma.
Komoly problémát jelent, hogy a Malév megszűnésével a fegyverbehozatal
nehezebbé vált, hiszen a fapados járatokon nem szállítható. Szintén
versenyhátrányt okoz, hogy Lengyelország, Szlovákia és Románia az
alacsonyabb áfával a magyarországi árak alá tud menni. Vég Márton
Nagyhatalmi tervek
A
Fegyvertörvény módosítása után jelenleg az új vadászati törvény
előkészítése van napirenden, amelybe kormányzati ígéretek szerint
bevonják a szakmát is. A cél pedig az, hogy Magyarország ismét vadászati
nagyhatalommá váljon. Szintén bejelentette már a kabinet, hogy 2O14-ben
elkészül a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei országos magyar vadászati
múzeum a hatvani Grassalkovich-kastélyban. Az épület felújítását is
magában foglaló projekthez a kormány több mint hárommilliárd forintos
támogatást nyújt.
