2012. szeptember 11. - Baranya | Hatalmas rozsdabarna foltok jelentek meg a Mecsek erdőiben.
A jelenség a hegyoldalban látványosan mutatkozik, de minden erdőt érint. Az ok a hónapok óta tartó szárazság.
–
Általánosnak egyáltalán nem nevezhető a vörösödés folyamata, ami már
augusztusban megkezdődött. Hosszú időtávban, több száz vagy több ezer
évre visszatekintve bizonyára már többször is előfordult hasonló, mi
viszont ritkán szembesülünk ilyesmivel. A jelenség egyértelmű oka az
extrém szárazság és hőség – mondta el lapunk érdeklődésére Burián Endre,
a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője.
A szakember
hozzátette, a rendhagyó időjárási hatások ellen védekezve a fák korábban
próbálnak meg nyugalmi állapotba kerülni, ezért leállítják
életműködésüket, leveleiket ledobva csökkentik párologtató felületüket.
Azt, hogy az időjárás viszontagságai milyen kárt okoznak az idősebb
állományban, biztosan majd csak jövő tavasszal lehet megtudni. Akkor
mutatkozik meg, hogy az egyedek minden hajtáson, vagy csak az idősebb
ágakról, illetve tőről kezdik meg az újuló vegetációt.
Különösen nagy
kár érheti a friss telepítésű csemetéseket, az egy-három éves
erdőújulásokat, a bennük esett kárt már most felmérik. Könnyebben
vészelik át a csapadékhiányt a molyhostölgyek, a virágos kőrisek, a
cserfák, de a déli tájolású lejtőkön, dombtetőkön ezeket a fajtákat is
megviseli a szárazság.
Gyengül a szomjas növények védekezőképessége
A
lassan két hónapja tartó teljes szárazság nemcsak a szántóföldi
növényeket, az erdő fáit viseli meg, hanem az ültetvények és háztáji
kertek gyümölcsfáit, díszkertek, udvarok cserjéit, bokrait is. Az aszály
hatásait a nemes fák, illetve a fiatalabb örökzöldek (tuják, buxusok)
jobban megsínylik, de a csapadék hiánya még az igénytelen sövényekben
(fagyal, mályva) is komoly kárt okozhat.
A lapunk által megkérdezett
szakember elmondta, hogy a kiszáradás tüneteivel (levélszáradás,
lehullatás) járó védekezési reakció végeredménye csak jövő tavasszal
látható. Nem mellékes, hogy a legyengült növények kórokozók elleni
védekezési mechanizmusa is gyengül.
Száradó halastavak
A
csapadékmentes időjárás nemcsak a Balatonban és a legnagyobb tavunk
környezetében okoz szélsőséges körülményeket a vízállásban, egyre
nagyobb gondban vannak a baranyai halastavak üzemeltetői is. A vizek
többsége ugyanis a források, patakok elapadásával elveszítette
természetes utánpótlását, és a kipárolgás miatt olyan jelentős a
vízveszteség, hogy az a halállomány létét veszélyezteti. Az üzemeltetők
sok esetben igyekeznek fúrt kutakból átmeneti vízutánpótlást nyerni, a
szivattyúzott víz, ha kevés is, az oxigénpótlásban is segít.
Vége az aszálynak?
Nemzetközi
kutatóintézetek előrejelzése szerint az idei ősz és tél az átlagosnál
csapadékosabbnak ígérkezik. Az Európára vonatkozó őszi prognózis szerint
a szeptember melegebbnek, az október hűvösebbnek, míg a november
átlagos hőmérsékletűnek mutatkozik. Csapadék tekintetében a hosszú távú
előrejelzések biztatóak és az aszály végét vetítik előre. Kiadósabb
esőre legkorábban a jövő hét második felétől lehet számítani
térségünkben.
