2012. szeptember. 24. - Akár a Csibiti-völgybe is vezethet egy-egy őszi hét végi kirándulás Újudvar - A napfényes ősz a természetbe csábítja a legmegrögzöttebb városlakót is. A szebbnél szebb zalai túraútvonalak közül ezúttal dél-zalait ajánlunk azoknak, akik így javítanának életmódjuk minőségén.
A 200–250 m átlagos tengerszint feletti magasságú Csibiti-völgyet – mely védett természeti érték – Lőrincz Sándor vezette csoporttal gyalogoltuk végig.
A zalai dombság e hamisítatlanul jellegzetes térségét Kanizsáról Újudvarra érkezve, Egerszeg felől Gelsén, Gelseszigeten keresztül közelíthetjük, ha a falvaktól kelet felé eső dombhátakat vesszük célba, északról indulva a Kökényesi-hegyen és a Gózon erdőn, illetve dél felől közelítve a Morgány-hegyen át. Segítséget ad a Pannonhát Tájpark turista térképe. A szőlőskertek, kukorica- és napraforgótáblák, erdők közt vezető lankás út a kevésbé edzett gyaloglók számára se jelent leküzdhetetlen akadályt, sőt, a legtöbb ösvény kerékpárral is járható.
Az Újudvarhoz és a TV-toronyhoz közeli völgyről Lencsés Gábor tájleíró tanulmányaiból tájékozódhatunk. A Csibiti-völgy rajta kívül sokat köszönhet az újudvari Stamler Lajosnak is.
A 26 hektáros Csibiti-völgyben felsőpannon korú földtani képződmények találhatók. Amúgy a Zalai-medence földtani felépítéséről a kőolajkutató fúrások szolgáltattak adatokat. A medence üledékföldtani értelemben vett életének vége felé rakódtak le a Csibiti-szurdok két oldalában megfigyelhető kőzetrétegek. „A völgyben szemlélhető legidősebb képződményekhez azok a sötét színű agyagrétegek tartoznak, amelyek üledékgyűjtő nyugodt vizében keletkeztek. A frissülni nem tudó vizű öbölben, oxigénszegény környezetben zajlott le a kőzetképződés.” – tudósít Lencsés Gábor.
A völgyben megfigyelhetőek a különböző hőmérsékletű légrétegek. A területhez közeli állandó vízfolyások – a Morgány-, az Újudvari-, a Bakónaki-patak – a Principális csatorna völgyébe jutnak, onnan a Murán át a Drávába. Az erdők judásfülgombát, tinórut, galambgombaféléket nevelnek, valamint 11-féle páfrányfajt. Magas kőris, enyves éger szegélyezi utunkat, s ha a lábunk elé nézünk, zöld gyíkot láthatunk sütkérezni. A lábatlan (vagy törékeny) gyík védett, ne bántsuk! Mondani sem kell, az sem igazi természetkedvelő, aki összegyűjti az itt honos a mocsári nőszirom, a tavaszi tőzike, a tavaszi csillagvirág hagymáját, a lónyelvű csodabogyó töveit és a ciklámen gumóját. Arany Horváth Zsuzsa
