2012. november 30. - Szétfolynak az agráriumra szánt uniós források,
olyanok is kaptak a területalapú támogatáshoz, akik mezőgazdasági
termelőtevékenységet egyáltalán nem folytattak. 2010-ben Magyarországon összesen 50 millió eurónyi támogatás mehetett el ilyen célra.
Mezőgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végző "termelők", így katonai gyakorlóterek, horgászklubok, ingatlancégek és vadásztársaságok jutottak jelentős területalapú támogatáshoz az SAPS-rendszeren belül - írja a Világgazdaság. Az Európai Számvevőszék nemrég kiadott jelentésében, mely a a 2004 óta csatlakozott tagállamok kifizetéseit vizsgálta, rámutatott: mivel a tagállamok nem azonosították be pontosan, melyek a támogatható földterületek, így egyes nem hasznosított parcellák, valamint nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt földterületek után is történtek uniós támogatásból kifizetések. Ez nem jelent törvénysértést, ám magának a rendszernek a céljai kérdőjeleződnek meg.
A félrecsúszott pénz eközben hatással van az egyéni mezőgazdasági termelőknek kifizetett összegekre is, a ténylegesen termelőknek kevesebb jut. A SAPS rendszerében a mezőgazdasági termelőknek nem kell javakat előállítaniuk vagy termelési tényezőket felhasználniuk, ám megfelelő mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartaniuk a földterületüket, valamint be kell tartaniuk bizonyos környezetvédelmi és állatjóléti szabályokat. Erre az EU 2011-ben 5 milliárd eurót fordított.
A kedvezményezettek ugyanakkor sok esetben nem köthetőek az agráriumhoz. Lengyelországban és Romániában ingatlanvállalatok, repülőterek is részesültek támogatásban, Magyarországon, és Szlovákiában erdészeti vállalatok, vadászegyesületek is szépen kihasították a maguk szeletét. Sőt, hazánkban és északi szomszédunknál horgászklubok és síklubok is pénzt vettek fel ezen a címen. Magyarországon például 337 vadászegyesületnek 7 ezer hektár mezőgazdasági földterület címén több mint 1 millió euró támogatást folyósítottak a hatóságok.
Hazánk helyzete azért is speciális, mivel az állam a legnagyobb SAPS kedvezményezett (az államé a legtöbb föld). A hatóságok például uniós kifizetéseket folyósítottak olyan állami tulajdonban lévő területek után, amelyeket katonai kiképzés céljára használtak. A magyar hatóságok nem rendelkeznek adatokkal arra vonatkozólag, hogy ezek az intézmények milyen mértékben részesültek ezekből a kifizetésekből. A számvevőszék becslése szerint körülbelül 300 ezer hektárról lehet szó, amelyre 2010-ben 50 millió eurónyi (kb. 15 milliárd forint) fizettek ki a magyar hatóságok.
„A visszaélések révén nem csak a ténylegesen termelő gazdák elől vettek el támogatásokat, de az erkölcsi kár is óriási: az Európai Unió közvéleménye ugyanis azt látja, hogy a támogatások nem a meghirdetett célokat szolgálják” – nyilatkozta az elemzés kapcsán a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára kifejtette: „a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a korábbi években többször jelentette be, hogy újabb területeket vontak be a támogatásba, így nő az osztószám.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy hozzávetőleg 300 ezer hektár esetében felmerülhet, hogy valóban folyik-e ott termelés” – fogalmazott a titkár. Tóth István hangsúlyozta: „természetesen látatlanban nem állítható, hogy ezeken a területeken nem történt valódi agrártevékenység.” A titkár lapunknak kifejtette: meglátása szerint elsősorban nemzeti parkok és katonai területek vehették igénybe valódi agrártevékenység nélkül a támogatásokat. „Ezek mind olyan területek, amelyek mögött az állam áll” – fogalmazott Tóth István. A titkár szerint az is aggályos, hogy a mezőgazdasági termelést folytató szántóterületre és a gyepterületre ugyanolyan támogatás jár, míg utóbbiakra kisebb mértékű támogatást kellene megszabni a titkár szerint. Braunmüller Lajos
Nemzeti parkok: átláthatatlan bérbeadások
Négy nemzeti park igazgatóságának eredményességét, működésük hatékonyságát, valamint a kezelésükben lévő vagyonelemek hasznosítását vizsgálta helyszíni ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek egyik megállapítása az volt, hogy a források felhasználása a céloknak megfelelő és eredményes volt – közölte az ÁSZ csütörtökön.
Az ÁSZ ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az igazgatóságok a természeti területek használatba adásánál nem biztosították az átláthatóságot és a széles nyilvánosságot.
