2012.11.16. - TAXUS Erdőgazdálkodó négy-birtokosságban Taxus Erdészeti és Kereskedelmi Bt. Leginkább így ismerik a családi vállalkozást, amelynek vezetője Józwiak Bernárd erdőmérnök. Szakmai tevékenységét három Zala menti községben folytatja.
Elmaradhatatlan kérdés: Miért választotta a latinból vett nevet, ami tiszafát jelent, ez a faféleség pedig nem jellemzője a zalai vidéknek.
- Egyszerű rá a magyarázat, annyi az egész, hogy jó hangzásúnak tartom. Bár erre a tájra valóban nem jellemző a tiszafa, ám más faféleségek neve már foglalt volt - mondja a szakember.
Vele beszélgettünk.
– A betéti társaságunk az itteni erdőgazdálkodókkal áll jogi kapcsolatban, így négy erdőbirtokosságnak végzem a munkámat, teljes körű erdőgazdálkodási szolgáltatást nyújtok. Hagyárosböröndön és Káváson él egy-egy birtokosság. Zalaszentgyörgyön pedig kettő létezik. Az utóbbiak egyikének vagyok én is tagja, a hajdani termelőszövetkezettől részarány tulajdonként kapott alig egy hektárnyi erdőterülettel. Különben ezek a birtokosságok összesen mintegy 500 hektár területtel rendelkeznek, amely közel 400 tulajdonos között oszlik meg. Az erdőtulajdonos gazdákkal 1995-ben kerültem munkakapcsolatba, akkoriban segítettem nekik létrehozni a birtokosságokat, majd megszervezni az erdőgazdálkodást. Ez rövid időn belül sikerült is, és máig tart a kapcsolatunk - kezdi a tulajdonosi társaság bemutatását Józwiak Bernárd erdőmérnök.
A viszonylag rövid idő alatt olyan nagyszerű teljesítményt produkáltak, hogy az Országos Erdészeti Egyesület tavaly Zalaegerszegen tartott vándorgyűlésének egyik érdekelt csoportja a zalaszentgyörgyi birtokosság területén tanulmányozta a magánerdő-gazdálkodást. Ott, és másik területeiken, fő fafaj a sokak által leszólt akác, amit viszont sokoldalú hasznosítási lehetőségei, és a gyors növekedése miatt a gazdák igazán kedvelnek. De a bükköseik és a tölgyeseik állománya is különösen értékes.
– Területeinket meglehetősen sok felújító vágással kezeljük. Néhány esztendeje megkezdtük a szerkezetátalakítást. Ennek során a szúkáros lucfenyvesek helyére a tájnak és a területnek megfelelő fafajok kerülnek. Itt a tölgy, a bükk, az erdei fenyő és a gyertyán jut szerephez. Az elmúlt években ezt a munkát mintegy 20 hektáron végeztük el. Ez munka igényes eljárás - folytatja a felújításról szólva az erdőmérnök.
Magánerdő-gazdálkodás a Zala mentén
SZOLGÁLTATÁS 500 hektáron, 4 birtokosságban, 400 erdőtulajdonos érdekében
Mindennek a költségét még a vadelhárító kerítés megépítése is növeli. E nélkül azonban nem lehet igazán eredményes a tevékenységünk. Az akácról sem feledkezünk el. Az akáccal borított területeinket is megújítjuk. Mint szó volt róla, ezt a kistermelők kedvelik, mert könnyen és egyszerűen kezelhető, továbbá valóban gyorsan növő, nem utolsó sorban pedig több célra használható fafaj. Mindezeknek köszönhetően a tulajdonosok hamarabb jutnak jövedelemhez. Ettől eltekintve nem minden felújítandó birtokra kerül az akác, hiszen ez év őszén is kocsányos és kocsánytalan tölggyel történik a területi átalakítás, amivel mindenképpen javul a faösszetétel. Ez pedig költséges beavatkozás. Mint mondja Józwiak Bemard, ennek fedezésére szolgál a letermelt faanyag. Ezen felül számukra is adott a lehetőség a pályázatra, amit már meg is tettek, és pályázatukat az elbíráló hatóság befogadta.
Ha már szóba került a fakitermelés, ejtsünk szót erről a tevékenységről - indítványozza a szakmai vezető.
- Ebben a tekintetben az érintett terület évről évre nagyon változó. Nekünk az erdőterv előírásait kell teljesíteni. Ezt évente elkészítjük, és a letermelés mellett a tennivalóhoz szorosan kapcsolódik az erdőművelés terve, vagyis a felújítások, ápolások, tisztítások, és a gyérítések folyamata.
Ezeket a munkákat a maguk eszközeivel egy vállalkozói brigád végzi el, míg a tulajdonosok a fakitermelést követő gyérítésben, saját szükségletükre a tűzifa gyűjtéskor jutnak szerephez. A közgyűlés döntése szerint nekem a munkák menetéről, a teljesítésről számot kell adnom. Különben a fakitermelésből és annak értékesítéséből tudjuk finanszírozni az erdőművelés munkálatait. Nincs gondunk a kitermelt faanyag értékesítésével, évek óta a közeli feldolgozó vállalkozókkal állunk kapcsolatban, akik megbízható partnereink.
Mint elmondta, új erdők létesítésével nem számolhatnak, hiszen a birtokosságnak nincs földterülete, amely erdőtelepítésre alkalmas lenne. Ezért is csak a régi birtokaik felújítását végezhetik. Azt viszont példásan teljesítik.
- Mivel a területeink a falvak közelében vannak, és a tulajdonosok magukénak érzik a birtokaikat, a falopásokkal nincs gondunk. Ha mégis illetéktelenek jelennek meg járműveikkel a területen, azt nyomban jelzik a környékbeli gazdák. Gyorsan intézkedhetünk, ezzel megelőzhetjük a károkozást.
A kis közösségek gazdálkodása, tevékenysége jól felkészült szakemberük közreműködésével minden tekintetben példamutató. De vajon milyen lesz a jövőjük, milyen terveket szőnek?
- A mi kis területünkön aligha lehetne különösen nagy dolgokat tenni - válaszolja Józwiak Bernard. - Helyette inkább hagyományosan bevált, jó erdőgazdálkodási módszereket szeretnénk mindennapossá tenni. Ehhez nekünk nagy segítségünkre lenne a megbízható, és végre stabil jogi háttér, különös tekintettel a támogatási feltételekre. Szükség volna ezeknek az egyszerűsítésére, mert a bonyolultságuk az erdőgazdálkodók egy részét erősen korlátozza a támogatások igénylése során. Nemecz Ferenc
