Nem indítja tízmilliárdos kapacitásbővítő beruházását a Falco
Szombathely (kft)- Alapanyag hiányában tönkremehet a hazai falemezipar, ha a már most is fát égető három mellett újabb két nagy, teljesítményű magyar országi erőmű is tüzelni kezdi a fafeldolgozó-ipar számára is értékes nyersanyagot.
Fekete Lajos, a Fagazdasági Országos Szakmai Szővétség (FAGOSZ) elnöke, a Falco Rt vezérigazgatója szerint a hazai fafelhasználás terén máris drámainak nevezhető a helyzet. Olyannyira szögezte le a szakember - hogy az általa vezetett Falco Rt. például nem is indítja el tervezett fejlesztéseit, mert attól tart, hogy nem áll majd rendelkezésre annyi faanyag, amennyire az említett, tízmilliárd forint körüli kapacitásbővítő beruházás elkészültével a részvénytársaságnak szüksége lenne.
A szombathelyi cég mellett a többi, jelentősnek mondható magyarországi falemezipari vállalat is aggódva figyeli a jelen történéseit, amelyek kiindulópontja az, hogy számos országgal egyetemben hazánk is kötelezettséget vállalt árrá, hogy az alternatív energiahordozók előtérbe állításával csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó szén-dioxid koncentrációját.
- A fenti cél érdekében az állam, tíz évre garantálja az úgynevezett megújuló (biomassza, geotermia, víz, nap, szél) forrásokból származó villamos energia átvételét, ráadásul az így készülő ára mért a piaci ár több mint dupláját fizeti ki.
Fekete Lajos szerint ezzel még nem is lenne gond; ha a j zöldáram döntő többségét i nem biomassza-tüzelésű j (ami Magyarországon egyértelműén fát jelent) erőművekben állítanák elő.
Elkerülhető lenne a baj akkor is, ha a hatvanas években épült, a széntüzelésről az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt mostanság alapanyagváltásra kényszerülő, nagy teljesítményű erőművek biomasszaként nemcsak a fel- i dolgozóipar számára is értékes faanyagot, hanem - ahogy kellene - vágási apadékot, mezőgazdasági melléktermékeket hulladékokat használnák fel.
A FAGOSZ elnöke úgy látja, hogy ezt egyrészt azért nem teszik, mert technikai berendezéseik (tüzelőanyag-előkészítőik és kazánjaik) nem alkalmasak a nagy térfogatú, vékony anyagok - kukoricaszár, szalma stb. - feldolgozására és elégetésére, az erdőben maradó vágási apadékot pedig túl költséges lenne begyűjtetniük, ráadásul ezen anyagok szállítása térfogatuk és mennyiségük miatt a nagy teljesítményű erőművekhez lehetetlen. Az erőművek persze az úgynevezett energiafa-ültetvényekből származó alapanyagot is felhasználhatnák, Fekete Lajos szerint azonban ezen ültetvények még csak a gondolat szintjén léteznek Magyarországon.
Mára marad tehát a fa, amely immár több kisebb mellett három nagy, a kazincbarcikai, a pécsi és az ajkai erőmű fő alapanyagának számít. A FAGOSZ számításai szerint (és a Gazdasági Minisztérium adatai szerint is) az említett energiaközpontok 2005-ben egymillió tonna fát tüzeltek el, amennyiben pedig a jelen terveknek megfelelően a' gyöngyösi és a Vértes erőművek fatüzelésre is átallnak, , akkor évente körülbelül 2,5-3 j millió tonna fa ég majd el. Ez a mennyiség teljes egészében lefedi a Magyarországon kitermelt nem minőségi rönk mennyiséget, s mivel a honi erdőkből nincs esély és lehetőség további jelentősebb mennyiségű faanyag kitermelésére, a fafeldolgozó-ipar számára egyszerűen nem marad felhasználható faanyag. Ebből egyértelműen következik, hogy a magyar állam hiába áldoz évente tízmilliárdokat a költségvetésből, az eredeti cél a szén-dioxid csökkenés sem teljesül. (A szakemberek szerint ez akkor következne be, ha a fát a fafeldolgozó-ipar dolgozná fel.)
A mostani szabályozás nyomán a fafeldolgoz6.-ipar ellehetetlenülése mellett kínos helyzetbe kerülhet a magyar bútor- és asztalosipar is, sok ezer munkahely szűnhet meg. Jobb eset, ha csak megnő az érintett termék ára így történhet meg, hogy az állam az adózók pénzéből teremthet villamos energia és bútorár-emelkedést, és szüntet meg munkahelyeket. Félreértés ne essék, mi nem azt mondjuk, hogy nincs szükség megújuló energiaforrásokra, a kisebb városi, település széli, a környék biohulladékát elégető hőközpontok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Több nagy teljesítményű erőműnek azonban nem szabadna már átallnia fatüzelésre. Elő kell készíteni állami közreműködéssel a különféle energiaültetvények termesztését, és azok termőre fordulásától szabadna ezt a programot tovább folytatni. Szükséges (már csak logisztikai okok miatt is) Magyarországon is az egységteljesítmény határát 50 MW-ról 20 MW alá szállítani úgy, ahogy azt Németországban teszik - így Fekete Lajos, aki szerint a mostani helyzet azért alakulhatott ki, mert a törvényi szabályozást megelőzően a szabályt alkotók nem vették figyelembe a témát jól ismerő szakmai szervezetek és szakemberek, intő véleményét illetve az egyes kormányzati szervek közötti összhang vagy egyeztetés nem működött, és a piaci hatásokat modellező tanulmány sem készült.
A FAGOSZ elnöke mindazonáltal bízik abban, hogy most, az utolsó utáni órában a politikusok és a gazdaságot irányító szervezetek megállítják ezt a spontán folyamatot, és csak a feltételek megteremtésével engednek újabb erő-művi blokkok számára átállást fatüzelésre.