Az erdőgazdák, vadásztársaságok ellátják őket ennivalóval
Megyei körkép (hp, sza)
- A vad etetése elsősorban télen fontos, azonban megyénkben nemcsak ilyenkor gondoskodnak a vadászok az állatokról. A vadak táplálékhoz jutásának megkönnyítésére többféle módszer létezik.
- Ennek egyik módja az úgynevezett vadföldek bevonásával történik. Ezek a vadgazdálkodók által művelt területek, szántók. Többnyire kukoricát termesztenek rajtuk, direkt azért, hogy a szarvas, őz, vaddisznó lelegelje. Elsősorban tavasztól őszig találnak az állatok táplálékot a vadföldeken, de idén még most is kint van néhol a kukorica. Tavaly összesen 1842 hektár területet műveltek a társaságok vadföld céljára, idén pedig, tehát a 2005-2006-os vadászati évre 1885 hektárt terveznek - mondja Sülé Lajos, a megyei vadászati és halászati felügyelőség vezetője.
A vadetetés másik, évközi módját a vadlegelők kínálják.
Erdei tisztások, nyiladékok, meredek domboldalak ezek, amelyeket évente egyszer csak lekaszálnak. A vadlegelők természetesen hó alatt vannak most, de év közben nagy a szerepük. Zala megyében tavaly 1478 hektár volt a területük, az idén kezdődő vadászati évre pedig 1596 hektárt tartanak nyilván, és kaszálnak majd a zalai vadgazdálkodók.
A téli etetés azonban zömmel a területekre kihordott takarmányféleségekből áll. .
- Télen kevés takarmányt találnak az állatok, és mind a 40 zalai vadgazdálkodó komolyan veszi a téli etetést, ez ugyanis mindenki érdeke. A vadászoké, mert ha nem etetnek, elmegy a területükről a vad, és a mezőgazdasági termelőké, azon belül az erdészeteké is, mert ha nem lenne vadetetés, nagyon megnőnének a vadkárok. Másrészt az éhező állat kondíciója leromlik, megbetegszik - mondta a felügyelőségvezető.
A nyilvántartásai szerint tavaly 994 tonna szálas, 2861 tonna szemes és 1862 tonna lédús takarmány, siló, 19 tonna táp és nyalósó került a zalai vadas területek étlapjára. A sóra szükségük van a betegségekkel szemben és a szőrváltáshoz. Az idei megyei vadetetési tervekben pedig 327 tonna szálas takarmánnyal, 3549 tonna szemessel, 1965 tonna silóval és 69 tonna táp, valamint nyalósó kihordásával számolnak.
A nagy hideg átvészelése egyelőre nem okoz gondokat a Zalaerdő Rt. területein élő
állatoknak. A vadak - így a szarvasok, őzek, vaddisznók, apróbb állatok - túlélési esélyeit a gazdasági társaság többek között folyamatos etetéssel is növeli.
- Természetesen a szakembereink a természetes táplálék pótlása érdekében rendszeresen lédús, szálas és szemes takarmányt juttatnak ki a vadetetőkbe - jelezte Feiszt Ottó vezérigazgató. – Összesen mintegy ezer tonna élelmet szórunk ki telente. Erre szükség is van, hiszen a vad, ha elegendő mennyiséget kap enni, akkor nem fázik.
A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra is: a tapasztalatok szerint a januári hideg nem viseli meg különösebben a vadállományt, az állatok télire elraktározott tartalékai ilyenkor még kitartanak. Gond inkább abból lehet, ha elhúzódik a rossz idő, különösen a márciusi fagyok okozhatnak problémákat - akkorra ugyanis már eltűnnek a zsírpárnák.
- Rosszabbul is alakulhatott volna a tél - magyarázta Feiszt Ottó. - Szerencsére a puha hó tetejére nem esett ónos eső, nem képzett kemény, fagyott réteget, mely felvágta volna az állatok lábát. Ugyanakkor ilyen hidegben kőkeményre fagyott a föld, így
még túrni sem tudnak maguknak élelmet, ezért nagyon fontos a számukra az általunk kirakott takarmány.
Innivalóban azért nem szűkölködnek az állatok. A Zalaerdő Rt. vezérigazgatója szerint egyrészt mindig található a természetben olyan forrás, vagy patak, mely nem fagy be
- nem beszélve a bármikor nyalogatható hóról. Ugyanakkor egy érdekes megfigyelésről is beszámolt Feiszt Ottó. Mint mondta, még a mostani fagyokban is láttak vaddisznókat dagonyázni. Az állatok feltörték egy pocsolyán a jeget, s élvezettel lubickoltak a sáros vízben.
- Akkor kerülhet a vadállomány veszélybe, ha huzamos ideig tartóssá válik a fagyos időjárás vagy ha például a moszkvaihoz hasonló értékeket mutatna a hőmérő - tette hozzá a vezérigazgató.
- A magas hó is nagy gondot okozhatna, hiszen akkor nem tudnának a malacok, a szarvasok megszáradni, és ha nem is fagynának meg, de megfáznának, ami végzetes következményekkel járhat.