A biomasszával működő erőművek tűnnek a leggazdaságosabbnak
Az idei tél mindenki számára világossá tette, mind sürgetőbb a megújuló energiaforrások kiaknázása. Ma még keveset hallani a zöldáram előállításáról, pedig nálunk is van már rá példa.
Fűvel, fával világítunk, fűtünk szén, olaj és földgáz helyett a XXI. század végére. Ajkán, Pécsen, sok más hazai erőműben már mindennapos program az átállás a természetes energiaforrások alkalmazására. Ajkán évekkel előbb elkészült az a kazán, amelyben erdei hulladékot, energia-füvet égetnek, alakítanak át energiává. Ezt nevezik zöldáramnak. A pécsi központtal működő Pannonpower Holding (PH) Rt. fejlesztési igazgatója, Braun Attila interjúban azt fejtegette, milyen nagy jelentősége lesz a jövőben az energetikai célú alapanyag-termelésnek. Pécsen működik már egy 50 megawattos, biomassza üzemelésű energiatermelő egység.
Braun mérnök úr nem kevesebbet állít, minthogy gyorsan, terjednek az alternatív energiák. A hazai folyamatok elvezethetnek odáig, hogy a foszilis energiahordozók ára olyan szintre emelkedik, amely önmagában is gazdaságossá teheti a megújuló energiaforrásokat. Az már tény, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiaforrások használata és a tagállamokat szigorú előírásokkal akarják rászorítani a környezetbarát megoldások alkalmazására.
A Magyarország számára 3,6 százalékot írt elő az unió 2010-ig a villamosenergiatermelésben még akkor, amikor csak 0,9 százalékot tett ki a megújulok aránya. Ez az arány azóta javult, főleg a működő biomassza erőművek révén. Valószínűleg tovább folytatódik a tendencia azt követően, hogy módosítottak: a villamos energia 18,50 forint volt kilowattóraként, az új szabályozás szerint 23 forint, ami növeli a cégek érdekeltsér gét a megújuló források használatában.
Braun szerint az a kérdés, milyen lehetőségei vannak az országnak, hogy gyorsítson a zöldáram-termelés fejlesztésében. A számítások azt mutatják, a leggazdaságosabbak a biomassza erőművek. A hazai zöldáram átvételi árai alacsonyabbak, mint a német, vagy az osztrák, de a tűzifa ára nagyjából az ottaniak szintjén van. Ez a magyarázata, hogy a nagy nyugati cégek nem siettek eddig Magyarországon a biomassza erőművek beruházásaival.
Rénes János, az ajkai hőerőmű igazgatója szerint a törvénykezésnek kellene segítenie abban, hogy azok a területek is kerüljenek a területalapú támogatás kategóriájába, ahol energiaerdőt „termelnék". Ami még fontosabb, ha az energiaerdőket kivonnák az általános erdészeti törvények alól, és értékének megfelelően kezelnék.
Rénes szerint Magyarországon e pillanatban l millió hektáron lehetne energiaerdőket, energiafüveket telepíteni. Eltűnnének az aggályok is, miszerint a magyarországi erdőterületek sínylenék meg a hőerőművek fogyasztását, hogy rövid időn belül megzabálnák az erdeinket, ha már megszűnne a foszilis energiák bányászata. Gáspár Attila, fehérvári természet- és környezetvédő félti az erdeinket és azokkal azonosul, akik a biomassza-programot támogatják. Aggodalmaira kapott némi választ, hogy az erdők nincsenek olyan veszélyben, ahogyan azt a természetvédők gondolják. Mégis aggódik, amikor azt mondják, nem vágnak ki több fát az erdészetek, mint amennyit a hosszú távú terveikben eleve meghatároztak, s a fakitermelés szigorú hatósági kontroll alatt áll. Gáspár szerint megoldást jelenthetne, ha beindulna a mezőgazdasági jellegű, szántóföldi fatermesztés olyan területeken, ahol a földek aranykorona-értéke ezt lehetővé teszi. Gáspár Attila, illetve a Fejér megyei környezetés természetvédők támogatják, a pécsi kísérleteket, amelyben gyorsan növekedő fafajtákat termesztenek. A pécsiek a kínálatból azon fajtákat választották ki, amelyek két év alatt vágásra érettek. A Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. és a Hangya Futura Rt, szarvasi l. névvel ellátott energiafű elismerését várják. Az energiafű a 17 aranykoronánál gyengébb talajokon is termeszthető.
Turcsányi Sándor megyei agrárkamarai titkárnak is az az álláspontja, hogy az alternatív energiát a jövő megoldásának kell tekinteni. A mezőgazdasági termelés korlátai is kínálnak lehetőségeket, hogy bekapcsolódjanak a gazdák a kezdeményezésekbe. Érdemes lenne a sárréti terület energiafű-termesztés hasznosítására. De vannak területek, ahol már korábban energia akácerdőket terveztek telepíteni. Turcsányi elmondta, hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége, szárazanyagban kifejezve a fő- és melléktermékekkel együtt évi 55-58 millió tonnára becsülhető. Monoki Ákos tanulmányban bizonyította, a magyar ugar erdei, növénytermesztési mellékterméke is igen jelentős, de évről évre elvész, mint energiaforrás.
PERESZTEGI T. FERENC