Természetvédelem: a látszólag jó ötletek is károsításhoz vezethetnek (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2013. április 23. - Zalaegerszeg - Az Európai Unióhoz való csatlakozással a Natura 2000 hálózat részeivé váltunk. A hálózat természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. A Natura 2000-hez tartozó zalai területek kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI). Csiszár Viktor természetvédelmi őrrel beszélgetünk.
- Mi a nagyobb jelentőségű: a Natura 2000 vagy a helyi vagy az országos védettség, vagy ezek egyenrangúak?
- Különböző szabályok vonatkoznak rájuk. Az országosan védettek közül a fokozottan védettek a jogilag a legmagasabban védettek, ezek közül is leginkább a Nemzeti Parki területek. A tájvédelmi körzetnek  ez a következő fokozat  is lehet fokozottan védett, vagy csak védett része. Következnek a természetvédelmi területek, majd a helyi védett területek. Ez utóbbiaknál alapvetően az önkormányzatoknak vannak feladatai, de az őrszolgálatnak ezeket is védenie kell. A Natura 2000 területek pedig az uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak- a nálunk megszokottnál kevésbé szigorú kritériumokkal. Ezeken a területeken hangsúlyos a bemutatás, és a gazdálkodók támogatása is, de számos tevékenységet csak engedéllyel lehet ezeken a területeken folytatni.
- Egy városban élő számára miért fontos a Natura 2000?
- Mindannyiunknak fontos. Olyan fajokat és olyan élőhelyeket ölel fel, melyek vagy Magyarországon, vagy az Európai Unióban egy bizonyos térségben bizonyos szempontból veszélyeztetettek  leginkább az ember által  ezért védelmet kell hogy kapjanak, hogy esélyük legyen fönnmaradniuk.
- Zala megyében hol van akár Natura 2000, akár helyi vagy országos védettséget élvező terület?
- Helyi jelentőségű természetvédelmi terület nagyon sok van elszórva a megyében. Zömmel parkok, egy-egy fa, de pl. Zalaszentgrót térségében a Zala ártér nagy része ilyen. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton. Országosan védett a Mura Tájvédelmi Körzet és a Hévízi-tó Természetvédelmi Terület. Natura 2000 terület is nagyon sok van Zala megyében. Az őrkerületemben (Észak-Zala) ilyen a Felső Zala-völgy, Sárvíz, Alsó Zala-völgy, Csácsi erdő, Nagykapornaki erdő, Remetekert Natura 2000 területek. Zalaegerszeget érinti például mind a Felső Zala-völgy Natura 2000 és az Alsó Zala-völgy Natura 2000 terület is, majdnem összekapcsolódnak. A Zala mentén nagyon kevés ártéri társulás maradt meg. A Zala szabályozása azzal járt, hogy sok helyen nagyon mély mederbe kényszerítették, ezzel azok a korábban jelentős vizes területek, melyek a folyóhoz kötődtek pici kis területekké zsugorodtak össze.
- Valamikor a nagy folyószabályozások a progresszió útjának tűntek. Most mit gondolunk ezekről?
- Mostanában, amikor annyira száraz éveink vannak, a természetvédelemtől függetlenül is azt gondoljuk, hogy sokkal fontosabb lenne a víz visszatartása azzal szemben, ami a folyószabályozásoknak a célja volt, hogy minél hamarabb kivezessék a vizet az országból.
- Észak-Zala az Ön területe. Itt tudna-e olyan területet mondani, amit különösen szeret?
- A Nagykapornak közeli, szintén Natura 2000 terület Remetekert áll a legközelebb a szívemhez, ott is lakom, gyakorlatilag a szájában. Viszonylag kicsi erdőtömb. A társulás, amit megpróbálunk megvédeni rajta, illír jellegű bükkösök és gyertyános tölgyesek. Ezek nemcsak erre a tájra jellemzőek, hanem Zalára is. A megyében csak kis foltokban maradtak fenn.
- Hogy lesz valaki természetvédelmi őr, Önnek mi a végzettsége?
- Egyetemi diplomám van, ökológiai ágazatú biológus vagyok. Nagyon szeretem a munkámat, nagyon szerteágazó, és előre nem kiszámítható. Hosszú ideig vártam arra, hogy ezt csinálhassam. Sokszor az egyik héten még nem tudom, hogy mit fogok csinálni a következőn. Például, nemrégiben egy sérült védett madárért egerészölyv volt  be kellett jönnöm Zalaegerszegre. Ehhez kapcsolódik, hogy nem nagyon tudják az emberek, hogy Zala megyének ezen a részén is minket hívhatnak. Sokan az Őrségi Nemzeti Parkot keresik, aztán az ottani kollégák szólnak nekünk. Mások a madarászokat találják meg. Kevesen gondolnak a mi honlapunkra, az ott fellelhető telefonszámokra, címekre. Van, hogy állatorvost hívnak fel.
- Mit tud tenni egy törött szárnyú egerészölyvvel?
- Leszállítom Fenékpusztára, a Madártani Egyesület madármenhelyére. Mindezt folyamatosan dokumentálnom kell. Naplót kell vezetnünk  egy védett fajról van szó  de lehetne akár egy fokozottan védett is, mint amilyen pl. a rétisas. Mikor kinn vagyok a terepen, felveszem az adatokat. Sokszor találkozom fák kivágásával, ami lehet jogszerű is. Fényképeket készítek, felveszem a területet adatait, és később az irodában is utána nézek, mi is történt. Esemény lehet egy területnek a felszántása is, amire nem adtak engedélyt, vagy szemetelés, ami sajnos nagyon gyakran és bárhol megeshet.
- Mi a nehéz szeretett munkájában? Kommunikálni az érdekeltekkel, akikkel együtt kell működni?
- Azt látom, hogy a jó szándék a legtöbbször megvan. Nagyon sok az érdekelt fél a mi munkánkban. Sokszor polgármesterekkel, jegyzőkkel kell együttműködnünk. Ha minket érintő ügyben, időben megkeresnek bennünket, akkor mi mindig próbálunk segíteni. Nagyon sokszor előfordul, hogy látszólag jó ötletek természetkárosításhoz is vezethetnek.
- Hogy lehet egy látszólag jó ötlet természetkárosító? Valamit telepíteni akartak?
- Igen, mondjuk egy temetőnél egy parkosítás. Egy régi sövényt akarnak egy ízlésük szerint sokkal szebbre lecserélni. Ez alapvetően nem lenne probléma, de hogy ha a sövény alatt védett fajok vannak, akkor azoknak pl. hóvirág, csillagvirág  pusztulásával járhat a csere. Nem rossz a szándék, de körültekintően kell eljárni, még a terv megvalósítása előtt meg kell beszélni. A tuja sövények helyett például egy gyertyán, vagy őshonos fákból, bokorcsoportokból kialakított sövény ajánlható, ami nagyon szép lehet. Ismeretterjesztő tevékenységet is folytatunk, például, a honlapunkon megtalálható a megyében vezetett minden túránk. Olyan területeken vezetünk túrákat, melyeket jól ismerünk, amelyekkel kapcsolatban szinte minden felmerülő kérdésre tudunk válaszolni. Ha felkérnek bennünket, szívesen elmegyünk iskolákba is előadni. Nekem Hévízen vannak gyakrabban előadásaim. Túrákat is rendszeresen vezetek ott.
- Hévíz milyen szempontból különleges?
- Országosan védett terület, nemcsak a tó, a környéke is. Nem hogy Európában, de világviszonylatban is egyedülálló meleg vizű tó, ami a karsztból bukik elő. Hévízen korábban a legnagyobb probléma a lápterület vonatkozásában volt. Mostanra az önkormányzattal nagyon jó a kapcsolata mind a Nemzeti Parknak, mind személyesen nekem is. Hévíz viszonylag kis területű város, aminek nagy része belterület. A nagyszámú vendég miatt a szálloda építés igénye is erőteljes. Sok terv meghiúsul azonban, ha lápterületeket is érintene. Mint falusinak a denevér, hévízinek a láp közönségesnek tűnhet. A mi éghajlatunkon azonban ritka, és már nincs lápképződés. Egy méter vastag tőzegláp  ez nem feltétlenül mohatőzeg, Magyarországon inkább sástőzegek vannak  ezer év alatt képződik. Ha mi ezt az élőhelyet, tőzegvagyont, vizes területet elveszítjük, mert pl. lekerül róla a víz, és lassú égéssel elég, akkor örökre elveszítettük.

Az érdekek összehangolására alapoz
Hazánk területének több mint egy ötöde lett Natura 2000 terület. A korábbi védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken túl további körülbelül 1,2 millió hektár is uniós védettséget kapott. Ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdők, ahol évszázadok óta gazdálkodás folyik. Európában a szó szoros értelmében vett vadon elvétve található. A Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás a szándék. Matyovszky Márta


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.