2013. május 03. - Az átlag zalai a megyebeli erdőkről úgy gondolkozik,
hogy szépek, értékesek (pláne a tulajdonosnak), de amúgy kevés izgalmas
van bennük.
Pedig egy 190 centiméter hosszú, alkar-vastagságú kígyóval találkozni azért csak emlékezetes élmény...
A bánokszentgyörgyi erdészet munkatársa, Vaski László a saját szemével látta az említett méretű kígyót, egy erdei siklót, mely emberre persze nem veszélyes (még ha rosszkedvében képes is nekimenni), de tiszteletet parancsol.
Ezzel együtt aki a félelemtől szeret borzongani, ne a zalai erdőkben próbálja kielégíteni kíváncsiságát a hétköznapi kiránduló azonban rengeteg csodát láthat, ha nem sajnálja az időt és a fáradságot. - Ott van mindjárt a ciklámen, amelyet nálunk bizonyos területeken szinte kaszálni lehet, más hazai erdőkben viszont alig találni - fogalmazott Vaski László. - A kockás liliomot külön talán nem is kellene említeni. Aztán van egy sor védett és szép virág, amelyek a magyar elnevezéseik miatt is élményt jelentenek: farkasboroszlán, szúrós és lónyelvű csodabogyó (utóbbiról kapta a nevét a barlang a Balatonnál), a henye boroszlán, a magasszárú kocsord, a fehér zászpa, a turbánliliom. És akkor még nem beszéltünk az orcideákról: nőszőfű, kosborok, bangók. Közéjük tartozik a szintén ízes magyar nevű madárfészek kosbor melynek fő érdekessége, hogy nem folytat önálló fotoszintézist, a színe sem üde zöld, élősködő, létezése a fák gyökeréhez kötődik.
Említeni kell: királyvargánya, illetve császárgomba is van a zalai erdőkben, s bár ezek nem védettek, mindkettő nagyon ritka. Vaski László is mindössze négyszer látott belőlük életében. A védett állatok sora szintén nagyon hosszú folytatta a felsorolást. Kezdődik rovarokkal, halakkal, békákkal, gőtékkel; előfordul itt fekete keresztes vipera; vannak gyíkok, aztán madarak serege (harkály, vörös vércse, daru, barna kánya, holló, uráli bagoly, vándorsólyom); és végül az emlősök: a nyuszttól a vadmacskán és a vidrán át a hódig.És vannak fajok, melyek a másik oldalról érdekesek, özönnövények (solidago, amerikai kőris, bálványfa, parlagfű, süntök...) melyektől pedig védeni kell a zalai erdőket, hogy honos és értékes lakóktól el ne vegyék a helyet. Állati fronton egy ilyen faj említhető, a spanyol csiga. Varga Andor
