2013. május 21. - Megoldódni látszódik az a probléma, amelyet a Gyulán, a
Kisökörjárásban élők vetettek fel az elmúlt időszakban.
Az ott lakók többször, elsősorban a téli időszakban panaszkodtak arra, hogy a házaik mellett dördültek el puskalövések.
Elsősorban a téli időszakban lehetett gyakran puskalövéseket hallani a környékén — nyilatkozta lapunknak a helyszínen Fülöp János. A férfinak a Kisökörjárásban található Uhrin János utcában van ingatlanja, ahova nagyon gyakran járnak ki.
Mint elmondta, a közeli erdőt a '70-es években telepítették, az mintegy nyolcvan ember osztatlan tulajdonában van. A közelmúltban volt egy erdőgyérítés, utána szaporodtak meg a vadászattal együtt járó zajok.
— A belterülethez nagyon közel található az erdő, sok a kisgyerek, aki a fák árnyékában játszik. Mások kutyát sétáltatnak itt, s olyanok is akadnak, akik kocogni járnak a közeli Fehér-Körös gátjára, s esetleg az erdőt is érintik — ecsetelte Fülöp János. A férfi nem titkolta, hogy ezek miatt is jelezték problémájukat.
Balogh Lajos, a körzet önkormányzati képviselője, aki a képviselő-testület egy korábbi ülésén interpellált is az ügyben, úgy vélekedett, az emberek biztonsága érdekében mindenképpen szükséges, hogy megoldódjon a kérdés.
Nem kizárt, hogy orvvadászok is feltűntek a környékén, több jel és szemtanú beszámolója is utal erre — hangsúlyozta Balogh Lajos.
Mint elmondta, vannak időszakok, amikor sokan keresik fel a közeli erdőt, hogy ott szabadidejüket töltsék, így különösen fontos, hogy elejét vegyék minden balesetveszélynek. Az önkormányzati képviselő úgy vélekedett, a polgármesteri hivatal szakembereiknek közbenjárására sikerült rendezni a kérdést.
Megyeri Sándor, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályvezetője lapunknak elmondta, az érintett külterületen a Gyula-Gyulavári Földtulajdonos Közösség Fehér-Körös Vadásztársasága gyakorolja a vadászati jogot, ám, amint jelezték feléjük a helyiek észrevételeit, a szervezet tagjai rögtön felfüggesztették és befejezték a vadászatot.
A szakember hozzátette, az elmúlt időszakban az érintett részeken elszaporodtak a dámvadak, így az állomány ritkításába kezdtek a vadászok a tél végén, ez okozta a városrészen élők, illetve az ott ingatlannal rendelkezők rossz érzését.
Egy-egy ilyen dámvadnak egyébként három hektáros élettérre lenne szüksége, ám ez a Kisökörjárást körülölelő erdőben nincs meg. Ezért kellett lépnie a vadásztársaságnak, ám az első kérésre felhagytak a vadászati tevékenységgel, és a későbbiekben sem fogják azt ott folytatni. A vadkár viszont így nőhet, ezért a társaság kérte a tulajdonosokat, hogy akadályozzák meg az állatok bejutását a házakhoz, ingatlanokhoz.
— Mindez természetesen számos kérdést vet fel — fogalmazott Megyeri Sándor. — Az első, hogy a társaság teljesen érhető módon, miután a Kisökörjárás környékén lemondott a vadászati jogról, szeretne egy csereterületet.
Ugyancsak bizonytalan, hogy mi lesz, mi lehet a dámvadak sorsa. Több lehetséges megoldás is felmerült, egyebek mellett egy vadaspark esetleges kialakítása is. Ám ez egyrészt komoly költség, másrészt számos egyeztetést is igényelne, hogy egyáltalán érdemben foglalkozni lehessen a felvetéssel. A legfontosabb, a helyiek, a kocogók és a természetjárók biztonsága azonban biztosított. Papp Gábor
