Literekben a vidék profitja, vezértermék lehet a pálinkából (Sonline)

2013. május 26. -  Világmárkává és agrár-vezértermékké válhat a magyar pálinka. A következő tíz évben sok dolga lesz a somogyi gazdáknak is. A pálinka a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megőrzésében egyre fontosabb szerepet játszik. Alapanyag-termelés, feldolgozó kapacitások, piackutatás és marketing – több feltételnek is meg kell felelnie a magyar nedűnek, ha vezető szerepre tör. A szakértők most felmérik ezeket – döntötték el az Országos Pálinka Fórumon.
A dél-somogyi pálinkafőzők idén nagy forgalomra számítanak. Az általunk megkérdezett szakemberek azt mondják, már most „rogyásig” vannak a fák, és már látszanak a kisebb gyümölcsök is. Így, ha nem lesz fagy – márpedig az előrejelzés jókat ígér -, akkor a szél és a méhek segítségével beporzott gyümölcsökből bőségesen lesz termés és jó pálinka alapanyag.
A feldolgozók és termelők egyaránt stratégiai fontosságúnak ítélik meg a gyümölcstermesztés iparágának fejlesztését. Állítják, a gyümölcstermelő ágazat az utóbbi években visszafejlődött Somogyban, és a mezőgazdaság inkább a gabonatermelés felé mozdult el.
– Az élőmunka-igényes mezőgazdasági ágazatok, mint a zöldség vagy gyümölcstermelés rengeteg embernek adnak munkát, ahogy látjuk, az Alföldön alig van munkanélküli – mondja Tóth Tamás barcsi magán pálinkafőző. – Fontos a minőségi és megfelelő fajtaválasztás is, hiszen az eddigi gyümölcsfogyasztó piacon a gyümölcs szépsége és eltarthatósága volt a fő szempont, a prémium pálinkához viszont jó illatos és zamatos gyümölcsre van szükség.

A fajták kiválasztása, a fák beszerzése, elültetése és nevelgetése azonban sok évet és rengeteg munkáját jelent. Az első lépés azonban ez. Nem úgy, mint a feldolgozó kapacitások fejlesztése, amely a termelő szerint csak pénz és megfelelő támogatás kérdése. Tóth Tamás például LEADER-konstrukcióban pályázott és nyert 65 százalékos segítséget egy cseh főzőberendezés beszerzésére és főzőhelyiség kialakítására.
– Ezzel már igazi, prémium minőség érhető el – állítja a három éve arany-, ezüst-, és bronzminősítésekkel díjazott pálinkák szakértője. – De továbbra is rendkívül fontos a megfelelő alapanyag, amiben jó, ha találunk különlegességeket.

Mint kiderült, Somogy ugyanis bővelkedik a gasztronómiai értékei körében kitűnő pálinka alapanyagokban. A barcsi környék tipikus presztízspálinkája a boróka, amely helyi specialitásnak számít. Ez a helyi nedű vonzza a látogató turistákat is, hiszen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található darányi Ősborókás bogyóból készül, melynek szedésére Tóth Tamásnak hivatalos engedélye van. A párlat tavaly a nemzetközi zsűri arany minősítését is kiérdemelte.
Somogy minőségi pálinkáinak kitűnő bázisa a Dél-Balaton is, ahol jó fajtájú szőlők – például muskotály, Irsai Olivér – ültetvényei sorakoznak.

A megye hagyományosan népszerű párlat alapanyaga a szilva, az alma és a körte is, de az országos átlag feletti erdősültség biztosíték arra, hogy nagy kincsünk lehet minden vadgyümölcs. Mondhatni, az erdő a pálinka mennyország kincses tárháza.

Milliónyi liter pálinkaprofit a vidéknek

A tanácskozáson az is kiderült, hogy elérte az 1,76 millió litert tavaly a kereskedelmi céllal főzött, általában ötven százalékos pálinka mennyisége. Közben 11,86 millió litert tett ki a szabad forgalomba bocsátott, bérfőzött, szintén ötven százalékos párlat mennyisége. Az országban összesen 550 bérfőzést végző, és 86 kereskedelmi főzést végző szeszfőzde van.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár itt emlékeztetett: a vidéki munkahelyteremtésben meghatározó szerep jut a pálinkafőzéshez kapcsolódó zöldség- és gyümölcstermesztésnek, és így a termelők, feldolgozók és a szolgáltatást végzők profitja is a vidéken marad. Jeki Gabriella