2013. szeptember 22. - A Császár-tó rezervátum átvétele céljából új közvállalat alakul Nagybecskereken
A nagybecskereki önkormányzat 2006. óta próbálkozik átvenni a Császár-tó Speciális Természeti Rezervátum irányítását az Écskai Halgazdaság rt.-től. Úgy tűnik, ebben a szándékában most eltökéltebb, mint bármikor. A kedvező politikai hátszélnek köszönve pedig sikerre is viheti a szándékát. A kezdeményezést ugyanis támogatja a haladó-szocialista többségű helyi parlament, a végső döntést pedig a szerbiai kormány hozza meg.
Tanulmány is készült a leendő Zrenjanin – Természetvédelmi Rezervátumok nevű közvállalat megalakításának a megindokolására, amelyből arra a megállapításra jutottak, hogy a Császár-tóval az önkormányzat jobban gazdálkodna, mint egy magántulajdonban levő részvénytársaság. Mások szerint a dolog hátterében nem is a természetvédelem iránti elkötelezettség áll, a szándék inkább az, hogy egy új közvállalat létrehozásával munkahelyeket biztosítsanak a hatalmi koalíció kádereinek.
A helyi önkormányzatban elsősorban azt róják fel a halgazdaságnak, hogy időnként a Császár-tóba engedik a halastavak vizét, amivel nagy mennyiségű iszap is a mocsárba kerül. Ezzel pedig megbontják annak ökológiai egyensúlyát. Ennek a gyakorlatnak a folytatása oda vezethet, hogy tönkremegy az Óbégának és holtágainak az élővilága.
A haladók már ellenzékben is azzal érveltek, hogy a környező falvak (Erzsébetlak, Óécska, Écska és Perlasz) lakói elégedetlenek az Écska Halgazdaságnak a Császár-tó iránti viszonyulásával. Szerintük 2011. elején az akkori nagybecskereki helyi hatalom pedig hozzájárult ahhoz, hogy a Császár-tó a helyi önkormányzat helyett a halgazdaság kezébe került. Az akkortájt módosított természetvédelmi törvény alapján pedig pályázat helyett kormányrendelettel került 2011. júniusában a halgazdaság irányítása alá, amivel valójában csak szentesítették az addig is érvényes állapotot. A rezervátum irányításának átvételét szorgalmazók egyik érve az is, hogy egy piacközpontú vállalat nem tekinti szívügyének a Császár-tónak a közkinccsé tételét. Vagyis nem érdekli őket a turizmus fejlesztése. Szerintük nyilván emiatt is van viszonylag kevés látogatója Bánát gyöngyszemének: jelenleg évente legtöbb 15 ezren tekinthetik meg a rezervátumot. A rezervátum jelenlegi irányítói ugyanis nem hívei a tömegturizmusnak, szerintük nagyobb számú látogató megbolygatná a rezervátum élővilágának a nyugalmát.
Másrészt az Écska Halgazdaság és a Császár-tó, a magántulajdon és a közjó „szimbiózisát” sokan a fenntartható turizmus mintapéldájaként emlegetik. A mintegy kétszáz dolgozót foglalkoztató halgazdaság – amely jelenleg a verbászi Mirotin társaság keretében dolgozik – külön munkaegységet alakított 15 dolgozóval, akik csak a Császár-tó körüli munkafeladatokkal vannak megbízva. Állításuk szerint folyamatosak a környezetvédelmi ellenőrzések, mérések, tudományos kutatómunka is folyik. Több mint négyezer hektárra növelték a védett területet, nemrég pedig félmillió eurós iszaptalanítást végeztek, kitakarítva az Óbéga medrének egy részét. Elkészült egy iszapülepítő, és szándékukban van (volt) egy finn gyártmányú úszó kotrógép beszerzése is.
Természetvédelmi Múzeumot és tájékoztatási központot hoztak létre, ami szerintük azt mutatja, hogy jól gazdálkodnak a rezervátummal. Terveik is vannak: többek között egy kisvonat beindítása, amely a halastavak bejáratánál levő Természetvédelmi Múzeum és Erzsébetlak között szállítaná a látogatókat. Oktatási célokra pedig egy amfiteátrumot szeretnének megépíteni, bekameráznák a réti sas fészkelő helyeit. Egyik érdekes tervük, pedig az Óbéga és a Béga között átívelő fahíd megépítése.
Az önkormányzatnak más tervei és elképzelései vannak. Beruházókra számítanak, projektumokat emlegetnek, és azt sem rejtik véka alá, hogy ehhez természetesen kádereik is vannak. A Császár-tó mellett az új közvállalat feladatkörébe tartozna még az Okanj és a Rusanda-tó, a Középső Temesmente, az Alsó Tiszamente természetvédelmi területek irányítása, valamint gondját viselik a Városi Kertnek, a több mint kétszáz éves erzsébetlaki eperfának és az úgyszintén koros nagybecskereki tölgyfának. Azt mondják, hogy mindehhez kétszázmillió dinárt már biztosítottak.
Az ellenzék szerint a közvállalat létrehozása csak ürügy arra, hogy a hatalmi oldal kádereinek még egy elhelyezkedési lehetőséget biztosítsanak. S miközben mindkét fél azt hangoztatja, hogy ő a „társadalmilag felelősebb”, ez esetben is fellelhetők a hatalmi átrendeződés nyomai. Akkor is, ha a korábbi összetételű önkormányzat is magának követelte a Császár-tó irányítását. Két évvel ezelőtt ugyanis az akkori köztársasági kormány tartományi javaslatra bízta a rezervátumot a halgazdaságra. A Természetvédelmi Múzeumot is tartományi pénzből hozták létre…
A Nagybecskerektől 17 km-re délre elterülő régi Béga-meder körüli természetvédelmi rezervátum jellegzetessége a vizek, a füves területek és az erdők mozaikszerű váltakozása. Az első természetvédelmi intézkedéseket 1955-ben hozták meg, az Óbéga-Császár-tó Speciális Rezervátum 1994-ben jött létre, 1996-ban a Császár-tavat a Ramsari Egyezmény keretében besorolták a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé. A vidék vadban gazdag, és vízimadarak pihenője és élőhelye. A madárparadicsomban 250 madárfaj jelenlétét rögzítették, és 24 halfaj jelenléte bizonyított. A természetvédelmi területet a szakemberek kezdeményezésére 1676 hektárról 4726 hektárra bővítették.
2007-ben nagy elégedetlenséget váltott ki, amikor alig 700 méterre a Császár-tó közepétől egy hajógyár építésébe fogtak. A tiltakozásnak azonban nem volt eredménye, és a gyár már jó ideje működik. A gazdasági érdek akkor fölülírta a természetvédőket. Kecskés István
