Az új földtörvény az uniós nyitástól védi a hazai gazdákat (napigazdasag.hu)

2013. december 18. - Jövő májusban lejár a külföldiek földvásárlására kapott uniós moratórium. Ezt követően a 27 tagállam valamennyi állampolgára vehet földet Magyarországon – az új hazai jogszabály alapján legfeljebb egy hektárt. Idehaza januártól új szabályozás lép életbe, amely tovább szűkíti a földtulajdonszerzés lehetőségét, ám 2014-től illetékmentes lesz a földadásvétel.
Ennél többhöz csak azok juthatnak, akik teljesítik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott földműves lét kritériumait, vagyis van megfelelő szakképzettségük (ehhez két további lépés kell, az egyik az elfogadott képzettségeket részletező vidékfejlesztési minisztériumi rendelete, a másik a vásárlást engedélyező helyi gazdabizottságok felállásával kapcsolatos részletek), vagy legalább három éve végeznek mező- vagy erdőgazdálkodási tevékenységet, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai és helyben lakónak minősülnek. Helyben lakónak az minősül, aki életvitelszerűen az adott településen, vagy azon település közigazgatási határától legfeljebb 20 kilométeres körön belül él, ahol a lakóhelye, mezőgazdasági üzemének központja, vagy vállalkozása székhelye van. Tízmillióból körülbelül 500 ezer ember vehet termőföldet az új földforgalmi törvény hatályba lépése után – fogalmazott a közelmúltban egy kormánytag egy konferencián. (Az ötszázezer alatt vélhetőleg a KSH által 2010-ben elvégzett Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint valamilyen mezőgazdasági tevékenységet végzőket értette a politikus).
A törvény szerint legfeljebb 300 hektárnyi földtulajdona lehet egy földműves magánszemélynek, ezen túlmenően pedig legfeljebb 900 hektárnyit bérelhet még hozzá. Kivéve, ha a vétel előtti évben, vagy a megelőző három év átlagában, a már birtokában lévő földön, az évenkénti állatsűrűség eléri hektáronként a fél állategységet (ez például egy tenyészkocának felel meg), mivel akkor hektáronként ugyanennyivel növelve állományát akár 1800 hektárnyi takarmánytermő területet is szerezhet.
A vetőmagtermesztők számára szintén elérhető az 1800 hektáros birtoknagyság, ha az előző három év átlagában szántóföldjük legalább tizedén vetőmagot vagy szaporítóanyagot állítottak elő. A 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető akkora területtel, mint amekkorát a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása után kapott kártalanítás összegéből vásároltak, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén. Jogi személy azonban jövő évtől sem vásárolhat földet, ahogyan az EU tagállamain kívülről származó magánszemély sem. Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.
A december közepétől négy lépésben hatályba lépő jogszabály ugyanakkor ennél tovább szűkíti a földtulajdonszerzés lehetőségét. Egyrészt a zártkertekre is kiterjeszti a földforgalmi törvény előírásait – vagyis bezárja a kiskaput a nyugati határszélen virágzó, osztrák gazdák kereslete által gerjesztett kert értékesítési üzlet előtt – és hatósági engedélyezéshez köti az értékesítést. A kétharmados, sarkalatos jogszabályt módosító paragrafusokat tartalmazó földtörvény új lehetőségeket is nyit, közeli hozzátartozók közötti adásvételek könnyítésével, valamint a családi gazdaság fogalmának újradefiniálásával megszünteti a gazdaságok korábbi, 300 hektáros birtokmaximumát, és lehetőséget teremt arra is, hogy egy négytagú család valamennyi tagja kihasználhassa az 1200 hektáros birtokmaximum által engedélyezett lehetőséget.
A májustól hatályos földtulajdonszerzési szabályok egyrészt szigorú elővásárlási sorrendet írnak elő, első helyen az állammal. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik – kivétel, ha állattartó, vagy fiatal gazda, mert ők előnyt élveznek a rangsorban. A szőlőültetvényekre egyéb kivételeket is megszab a törvény.
A hatályos szabályok szerint termőföldet csak az állam által kiadott, szigorú biztonsági kritériumoknak megfelelő papíron megkötött szerződéssel lehet adni-venni, az elővásárlási szabályok figyelembe vételével kiválasztott vevővel és a szükséges, teljes bizonyító erejű, közjegyző által hitelesített okiratba foglalt nyilatkozattételek után. A dokumentumokat a helyi jegyzőnek megküldve indul el az engedélyezési eljárás, amely a postai levelezés idejét figyelmen kívül hagyva, az eljárási határidők maximuma alapján legfeljebb fél év lehet. A jegyző az elővásárlásra jogosultak tájékoztatása érdekében a helyben szokásos módon kifüggeszti a vételi ajánlatot, amelybe a rangsor szerint a szerződés feltételeinek elfogadásával bekapcsolódhatnak az elővásárlásra jogosultak, akik a szükséges nyilatkozatokat szintén a jegyzőnek küldi meg. Ezt követően a jegyző a beérkezett dokumentumokat továbbítja a helyi gazdabizottságnak, amely megvétózhatja az adásvételt, a törvény által adott ajánlások figyelembe vételével. Az elutasítás oka lehet a helyben szokásosnál magasabb vételár, ami az elővásárlásra jogosultak kizárását célozza, vagy egyéb, helyben “köztudomású” akadályozó tényező.
Az eljárásban titkos, döntése ellen jogorvoslatot nem kérhetnek (ezt a közelmúltban az ombudsman kifogásolta, alaptörvénybe ütközőnek tartva a jogorvoslat hiányát, mivel így sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, azonban végül az eredeti verzió szerint lépett hatályba a jogszabály). Az engedélyezés megakadályozásához egyébként az is elég, ha az engedélyező hatóság felszólítása ellenére sem foglal állást a helyi földbizottság, mivel ilyen esetekben automatikusan el kell utasítania az engedélyezést a hivatalnak. A helyi földbizottság döntését követően az illetékes engedélyező hivatal is megvizsgálja a szerződést és a nyilatkozatokat, és adott esetben felülbírálhatja a földbizottsági jóváhagyást is, megtagadva az ügylet engedélyezését. Az eljárásban részt vevők a hatósági döntés ellen kereshetnek polgári peres eljárásban jogorvoslatot.
A földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályok január 1-jén lépnek életbe. Mivel azonban a közigazgatás még nem készült fel érdemben az engedélyezési eljárásra, és egyéb feltételek  – például a földműveseket, családi gazdaságokat és mezőgazdasági termelő szervezeteket nyilvántartó adatbázis, a kényszerhasznosításra bejelentkezők adatbázisa – is hiányoznak még, ezért kormánypárti képviselők módosító indítványára a haszonbérleti szerződések érdemi ellenőrzésére visszamenőleges hatállyal csak jövő májustól kerül sor. A gazdálkodók a földtörvény szerint az említett időszakban adataik megadásával kerülhetnek be a nyilvántartásokba, de azokat is májustól ellenőrzik.  A földforgalmi törvény előírásait – beleértve az előhaszonbérleti szabályokat is – azonban már a 2014 első felében kötött haszonbérleti szerződéseknél is alkalmazni kell, és előfordulhat, hogy az engedélyező hatóság nem bólint rá az ügyletre. Haszonbérletnél nem szükséges a helyi gazdabizottság állásfoglalása.  A haszonbérbe adás továbbra is adómentes lesz, ha legalább öt évre szól, de 2014-től illetékmentes lesz a földadásvétel.