2006. március 2.
A kisvasút ma ismét fénykorát éli. A kitermelt farönkök szállítása mellett tavasztól őszig egyre népszerűbb a turisták körében, tavaly például 21 ezren utaztak vele.
Bánokszentgyörgy - A Zalaerdő Zrt. 2. számú erdészete nemcsak a társaság, hanem a dél-zalai község életében is jelentős szerepet tölt be. A helyi kirendeltség - mely a környék legnagyobb foglalkoztatójának is számít - közel tízezer hektáros területet kezel. A bánokszentgyörgyi erdészet területe 27 kistelepülést fed le, a vidékre leginkább a gyertyános-tölgyes klíma jellemző, ugyanakkor - az évi 900 milliméternyi csapadék okán - a bükk is nagy számban megtalálható.
A társaság bevételeinek túlnyomó részét a fakitermelés adja, de a vadászat is hoz némi pénzt a konyhára. Az erdészetnél dolgozó 110 fő manapság figyelemre méltónak számít, ám ha figyelembe vesszük, hogy a létszám fele az erdei kisvasút működtetését látja el, akkor ez a szám már kevésbé tűnik soknak. A fakitermelést többnyire vállalkozók végzik, szezonban akár 400 fizikai dolgozó is megfordul az erdőn.
- Sokan azt gondolják, hogy itt az erdészetnél csak esztelen fakitermelés folyik, az utakról ugyanis időnként látható egy-egy letarolt domboldal - így Hopp Tamás igazgató. - Pedig mi a telepítésre is ugyanolyan nagy figyelmet fordítunk, 100-110 éves vágásfordulóval dolgozunk. Kevesen tudják, de az ország erdősültsége a háború után alig érte el a 14 százalékot, ugyanakkor ez a szám ma megközelíti a 20 százalékot.
A fakitermelésnél talán érdekesebb az erdő vadállománya, a területen nagy számban fordul elő a gímszarvas, amely évente lehullatja agancsát. A legszebb trófeákért kisebb vagyonokat is kifizetnek a gyűjtők.
- Évente mintegy 400 szarvast lövünk ki, ám ezek közül csak kevés olyan van, amelyik igazán értékes - hangsúlyozta az erdészet vezetője. - A szarvasvadászat mellett a vaddisznóhajtás is népszerű, évente több alkalommal rendezünk hajtásokat, melyen alkalmanként 10-12 bérvadász vesz részt. A hozzánk érkező vendégek túlnyomó része külföldi, főként osztrák és német vadász, de mostanság emelkedő tendenciát mutat a hazaiak száma is. A bérvadásztatásból így fedezni tudjuk a kiadásaink egy részét.
A manapság egyre népszerűbb erdei vasutat a bánokszentgyörgyi erdészet kezeli.
- A kisvasút építése még az Eszterházyak idején indult, az agyagos föld miatt akkortájt ugyanis nem lehetett másképpen szállítani a fát. Aztán országszerte alábbhagyott az erdei kisvasutak építése, a teherautók megjelenése sok helyen tönkretette, ellehetetlenítette a vonalak fenntartását. Mindezek ellenére ezen sikerült megtartani a vasutat, sőt, úgy 10 évvel ezelőtt össze is kötöttük a csömödéri és a lenti szakaszt, így jelenleg 106 kilométernyi sínpályával rendelkezünk - mondja Hopp Tamás.
Az erdei vasút ma ismét fénykorát éli. Április, szeptember közt napi három vonat robog a dél-zalai erdőkben, az utasok létszáma tavaly elérte a 21 ezret. A vonalak idegenforgalmi vonzereje elsősorban a gyönyörű tájnak köszönhető, de más látnivalók is akadnak. Lentiben, a végállomáson található múzeumban külön tárlat mutatja be az erdészet, a fűrészipar és a kisvasút történetét.
- A kisvasút a turizmus mellett, egyéb praktikus célokat is szolgál, a különböző vonalakon évente körülbelül 30 ezer köbméternyi fát is szállítunk - tette hozzá az erdészet vezetője.
- Az erdei vasút fenntartása jelenleg nullszaldós, ám a távolabbi elképzelések között a sínpálya folyamatos bővítése, a vonalak összekötése szerepel. A bánokszentgyörgyi irodaépülettel is hasonló terveink vannak, június környékén kisebb átépítést tervezünk. Nincs olyan tárgyalótermünk, ahol a vezetők le tudnának ülni az erdészekkel együtt, hogy megtárgyalják a napi feladatokat.
Hopp Tamás egy érdekes történettel is szolgált, amely jól példázza az erdészek mentalitását, azt, hogy nemcsak a természet védelme iránt elkötelezettek. Mint mesélte: a háború idején Pál Miklós volt az erdőgondnok a vidéken, aki legalább 30 falubelit mentett meg a frontvonaltól azzal, hogy erdészeti futárként alkalmazta őket. Ezzel a beosztással ugyanis nem lehetett a harctérre kerülni. „A telepítésre is figyelmet fordítunk, 100-110 éves vágásfordulóval dolgozunk“
Pásztor András