Jogi tanács Szlovákiában
Az állami erdészet 1996-tól használja a tulajdonomban lévő 25 ha tölgyest és vegyes erdőt, de már több éven keresztül nem fizet bérletet az erdő használatáért. A vadászati jogot is fenntartja, amiért szintén nem fizetnek. Lesz-e valamilyen törvénymódosítás, ami a bérletet illeti? Fognak a vadásztársaságok bérletet fizetni a tulajdonosoknak, ha a területükön vadászni akarnak? Jelige: Bérlet
Az erdők használatára és azok gazdasági hasznosítására (például a fák kivágására) szigorú törvényi szabályozás vonatkozik. Az erdők lényegében közterületnek minősülnek, melyek területére bárki beléphet. Az erdők gazdasági felhasználása viszont kizárólag a tulajdonost illeti meg, aki ezt a jogot bérbe adhatja. Az erdőterületek gazdasági célokra történő bérbe adásának kérdését jelenleg a 504/2003 T.t. számú törvény szabályozza. Ennek értelmében a tulajdonos az erdőterületet írásbeli szerződés alapján bérbe adhatja, ha másként nem egyeznek meg a felek, akkor legalább 10 éves időtartamra. A szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő erdőgazdálkodással kapcsolatos, a 326/2005 T.t. számú, erdőkről szóló törvényből adódó kötelezettségeit. A bérleti díj nagyságát az erdő összetételének és kitermelhetőségének függvényében a szerződő felek megegyezéssel határozzák meg úgy, hogy a bérleti díj minimális nagysága az erdőterületnek a 38/2005 T.t. számú előírás értelmében megállapított értékének 1%-a. Az erdő területén lévő vadakra vonatkozóan a vadászati jog, amely magába foglalja a vadak nevelésére és védelmére vonatkozó kötelezettséget is, szintén a tulajdonost illeti meg a 23/1962 T. t. számú, a vadászatról szóló törvény értelmében. Ezt a jogot viszont csak az gyakorolhatja, aki a vadászszövetség tagja, és kizárólag csak a vadászatra kijelölt területeken (revír). A vadászati terület részévé minősített erdő tulajdonosa a vadászati jogot szintén bérbe adhatja írásbeli szerződés alapján. A bérleti díj nagyságát a vadászati törvény mellékletében meghatározott kritériumok alapján kell kiszámítani. A tulajdonos egy szerződés keretén belül bérbe adhatja az erdőt annak gazdasági kihasználása céljából és egyúttal a vadászati jogot is átruházhatja bérlőre. A levélben leírt esetben a tulajdonos valószínűleg nem kötött semmiféle szerződést sem az erdészettel, sem a vadászszövetséggel. Az elmúlt időszakra vonatkozóan ebben a helyzetben csak arra van lehetősége, hogy két évre visszamenőleg kérje a területet használó erdészettől a jogtalan vagyoni előny megtérítését. Ez lényegében a kétéves bérleti díjnak felel meg, amelyet a terület használatáért, illetve a vadászati jog gyakorlásáért kellett volna fizetni az érintettnek abban az esetben, ha bérleti szerződés lett volna kötve a felek közt. A bérleti díj ebben az esetben a hasonló területek bérleti díjának fel meg, külön a vadászati jogra és külön a gazdasági felhasználásra vonatkozóan. A jövőre vonatkozóan pedig fel kell szólítania az erdészetet, hogy ha továbbra is használni akarja az Ön területét, kössön Önnel írásbeli szerződés vagy pedig adja át Önnek a területet.
Gulyás Éva ügyvéd