2014. február 28. - Méhészet - Több szakmai szervezet részvételével koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására.
Észak-Hevesben különösen indokolt a védelem.
Alaposan felkorbácsolták a hazai kedélyeket azok az idén év elején szárnyra kapott hírek, melyek szerint az Európai Unió az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő növényfajok közé akarja sorolni. Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő január 15-én az Európai Parlamentben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, majd bejelentette, hogy több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására, elismertetésére.
Köztudott, hogy megyénk északi részében található összefüggő akácligetek kiváló méhlegelők. Istenmezején például akácvirágzáskor az ország minden részéről érkeznek vándorméhészek, mivel az itt gyűjtött méz kiváló minőségű. Nem ritka, hogy nyár elején 80-100 méhész is itt ver tanyát.
Kotroczó István, a község polgármestere maga is méhészkedik, határozott véleménye van az „akác-háborúról”. Szerinte időről időre felmerül a kérdés, hasznos, vagy káros az akác terjedése. Az egyik oldal szerint meg kell védeni a hazai állományt, a másik szerint kártékony, idegen faj, a terjedésének gátat kell szabni. Kotroczó szerint a magyar akácméz komoly nemzetgazdasági tényező, rengeteg családnak biztosít megélhetést, vagy kiegészítő jövedelmet, a minősége páratlan egész Európában. Sokkal több a haszna, mint kára.
Egyelőre ott tartunk a küzdelemben, hogy több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására, elismertetésére. Az együttműködés szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet megóvását jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében. „Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy a támogatásból való kizárását eredményezhetik. Kezdeményezzük továbbá az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – jelentette be.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének az üggyel kapcsolatos közleményéből az derül ki, hogy ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését is biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják a támogatásokból.
Gálhidy László, a WWF (World Wildlife Fund) Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy „hazánk változatos, honfoglalás kori tájainak helyét ma ültetvényszerű, telepített akácosok foglalják el, melyekben nem képes megélni az őshonos növény- és állatvilág. Az akác jelenléte, spontán terjedése a természeti területeken jelentős, egyúttal költséges problémát jelent”. Ezt figyelembe véve szerintük nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, de másutt lehetőség van e fafaj termesztésére.
Húszezer hazai méhészt is védenének
A Nemzeti Agrárkamara, a Magosz, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és még további tizenhárom szakmai szervezet aláírásával megalakult az Akác Koalíció. A kezdeményezés elsődleges célja a magyar akácerdők, az erdőgazdálkodók, 20 ezer 410 hazai méhész és egymillió 66 ezer méhcsalád védelme, az egyre szaporodó támadásokkal és korlátozási szándékokkal szemben. A kezdeményezés részeként februárban ünnepélyesen aláírták a „Magyar Akác” és a „Magyar Akácméz” elnevezés hungarikummá nyilvánítását célzó kérelmet. Ifj. Pályi Zoltán erdőmérnök, a http://www.peticiok.com/akac_hungarikum oldalon, elektronikus úton aláírást gyűjt.