GYAPJASLEPKE Az invázió idén is elkerülhetetlennek látszik
A tavaly elsősorban a Dunántúlon pusztító, de az Északi-középhegységben is komoly gondokat okozó gyapjaslepkék hernyóinak kártételére idén már fokozottan számítanak a - megyében. Á lombot tarra rágó kártevők inváziójára a fatörzseken található petecsomók felmérése alapján következtetnek a szakemberek. Ez annyit jelent, hogy a hevesi erdőségekben is akár több ezer hektárra kiterjedő, súlyosan fertőzött faállomány található.
HEVES MEGYE - Már 2005-ben is jelentős mértékű volt a gyapjaslepke okozta kár: a Dél-Mátrában és a Dél-Bükkben is komoly területen tapasztaltuk a kikelt, hernyók tarrágását - számolt be róla Jung László, a térségben erdőgazdálkodást folytató Egererdő ZRt. vezérigazgató-helyettese. A szakember megerősítette az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi illetékesének idei, a megyére vonatkozó prognózisát. Országosan egyébként eddig a tavalyi volt a legnagyobb méretű hernyóinvázió, ám az előrejelzések szerint az idén sem lesz sokkal kisebb kiterjedésű a támadás. A különbség csak az, hogy 2006-ban a korábbi évekétől eltérő területeken várható a hernyóvész. A legfertőzöttebb részek ugyanis most például Recsk, Felsőtárkány és Borsodban Répáshuta környékén találhatók. Az idén nem tekinthetők viszont veszélyeztetettnek a kártevők által tavaly már letarolt erdők, ahol összeomlott a lepkepopuláció. A Dunántúlon például a hernyókat tavaly olyan vírusfertőzés érte, ami megakadályozta, hogy bebábozódjanak, ráadásul elszaporodtak a gyapjaslepkék természetes ellenségei - az aranyos bábrablók, a ragadozó poloskák és a fürkészdarazsak -, aminek következtében a kártevők szinte eltűntek a vidékről.
Jung László is bízik a természetben, hiszen nem lehet tudni, mennyire károsította a petéket a hosszú, kemény tél, másrészről pedig a kikelő hernyótömeg maga elől is eleszi a táplálékot, s éhen hal. Előre még pontosan nem lehet kiszámítani az invázió nagyságát, de az erdővédelmi figyelőrendszer működik, és a jobb előrejelzéshez vizsgálják a peték életképességét is. Mint az Egererdő ZRt. vezérigazgató-helyettese elmondta: vegyszeres, helikopteres védekezésre elsősorban a turisták által látogatott helyeken és a településekhez közel eső erdős részeken lehet számítani, így tavaly Szilvásváradon és Felsőtárkányban került sor erre. Közjóléti, esztétikai megfontolásból is szükség van erre, hiszen lehangoló látvány a csupasz, lomb nélküli erdő. A permetezésnek azonban határt szabnak a komoly költségek. Ráadásul a kémiai védekezéssel egyébként is csínján kell bánni, hiszen a méreg a természetbe jutva a táplálékláncon keresztül komoly károkat okozhat a környezet ökológiai rendszerében.
Komolyabb gazdasági kárra, fapusztulásra azonban a gyapjaslepke kapcsán nem számít Jung László, mivel az idősebb fák túlélik a hernyórágást, s újra kihajtanak, inkább a fiatal, még nem annyira ellenállóképes, újabb, három év alatti ültetések kerülhetnek veszélybe, melyek nehezebben képesek „kinőni" a kártételt. Az idősebb fáknál legfeljebb csak az évgyűrűk vékonysága utal majd az átélt támadásra.
Kovács János
Májusi hernyóözön
A védekezés csak azokon a részeken indokolt, ahol a rovarok súlyos károkat okozhatnak, például az ifjú faállomány földi permetezése célszerű lehet. A helikopteres permetezés május közepén javallott, amikor a kikelő hernyók megkezdik a fák lombozatának lerágását. A kártevők június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket, gyümölcsfákat, majd bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, és az augusztusi peterakást követően elpusztulnak. 1000 hektár vegyszeres védelme mintegy 10 millió forintba kerül.