2014. szeptember 21. - Az ENSZ tanulmánya szerint a klímaváltozás serkenti a gazdasági növekedést
A világ országai sokat megtakaríthatnak azon, ha a következő 15 évben a gazdaságukat úgy rendezik át, hogy azok kevesebb klímaváltoztató káros anyagot bocsássanak ki – ismertette egy ENSZ-tanulmány a közelgő klímakonferencia előtt. A szakértői csoport, amelyet az előző mexikói elnök Felipe Calderón vezetett, arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy világszerte alkalmazzák a megújuló energiaforrásokat, állítsák le az erdőirtást, és kutassanak tiszta technológiák után, megőrizve ezáltal a bolygó klímáját. A tanulmányban az áll, hogy a következő 15 évben meghatározó elmozdulás várható a fosszilis üzemanyagokról a tiszta energiaforrások terén, így felveszik a harcot a globális felmelegedés ellen. Ezáltal csökkenni fognak a szennyezés okozta egészségügyi kiadások. Most kell tenni valamit, mert a világgazdaság teljes átalakulás előtt áll, és ellenállásra találnak azok az intézkedések, amelyek a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt igyekeznek tartani. A klímaváltozás elleni kezdeményezés ugyanakkor ösztönzi a gazdasági növekedést, éppen ellenkezőleg azzal. ahogyan sokan hiszik. Az idő lejárt, cselekedni kell! – figyelmeztet a tanulmány. A felgyorsult urbanizáció következtében a világ országainak további 90 000 milliárd dollárjába kerül az infrastruktúra kiépítése.
– Ezt az összeget a jelenlegi modellt követve felhasználhatjuk, így nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk ki, vagy új modellt választunk. Számos kormány és cég tévesen azt hiszi, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések következtében kevesebb munkahely lesz, és csökken a gazdasági növekedés, de ez nem igaz – jelentette ki Calderón.
Egy évig gyűjtötték az adatokat az ENSZ tanulmányhoz, amelyben olvasható, hogy környezetbarát technológiákba való befektetés nem kerül olyan sokba, mint eddig hitték. A tanulmányban azt állítják, hogy a szükséges befektetések évente 270 milliárd dollárba kerülnének, de ez a kiadás megtérülne, mivel más költségek alacsonyabbak lennének, mint a kőolajjal járó kiadások. Az az elképzelés, hogy a klímaváltozás elleni harc politikája túl drága, a világgazdaság dinamikájának a teljes félreértelmezésén alapszik, azon, hogy a gazdasági szerkezet megváltozhatatlan – olvasható a tanulmányban. A légszennyezéssel előidézett egészségügyi problémák és halálesetek hatalmas gazdasági megterhelést jelentenek, emiatt például Kína a GDP-jének több mint a 10 százalékát költi majd az egészségügyre.
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára szeptember 23-ára klímakonferenciát hívott össze New Yorkban, amelyet egy újabb konferencia követ 2015-ben Párizsban. A tanulmány kidolgozásában részt vett Nicholas Stern neves brit közgazdász aki felhívta a figyelmet fosszilis üzemannyagon alapuló energiaforrások felhasználásának fokozatos elhagyására és 500 millió hektárnyi erdő telepítésére 2030-ig.