Ahogy közeledik a jó idő egyre gyakrabban érezzük kesernyés füstszagot, halljuk a tűzoltóautók szirénáját: ha tavasz, akkor elkövetkezett az égetés ideje. Vannak, akik a szabályokat szem előtt tartva miden óvintézkedést megtesznek, de sokkal többen fittyet hánynak a legelemibb biztonsági intézkedésnek: meggyújtják a tüzet, felügyelet nélkül hagyják, amely sokszor átterjed az erdőkre, épületekre, s utána csak az égnek meredő, feketére égett facsonkok, hamuvá porladt épületek jelzik a pusztítást.
Salgótarján. Az emberi felelőtlenség nem ismer határokat: számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy az utak melletti területeken is égetéssel próbálnak megszabadulni a gazoktól: átláthatatlan füstfelhő nehezíti az autósok dolgát, amelynek sokszor súlyos baleset a következménye.
Január elseje óta mai napig 130 vonulásunk volt -mondja Garami István ezredes, a Salgótarján Megyei Jogú Város önkormányzat Hivatásos Tűzoltóságának parancsnoka. - A tűzoltóság működésé időjárásfüggő: az esős időben jobbára víz-szívatás, a száraz időszakban a tüzek adnak számunkra munkát. Sajnos nagy szokás, errefelé, hogy „gyufával" takarítják az erdőt, meggyújtják a legelőt, szántókat, nádasokat. Jelenleg még nincs tűzgyújtási tilalom, ezt akkor szokták elrendelni, amikor a tűzesetek száma országosan nagyságrendekkel megnövekszik, csakhogy addigra legtöbbször már mindent leégetnek. Az ideális az lenne, ha a területileg illetékes jegyző rendelhetné el a tűzgyújtási tilalmat, aki jobban áttekintheti, milyen intézkedést kíván az itteni időjárás.
Az ezredes hangsúlyozta: tilalom ugyan nincsen, de vannak hatályos jogszabályok, amelyek szabályozzák a tűzgyújtás feltételeit: égetni csak zártkertben lehet, az erdőkben a kijelölt tűzrakó helyeken lehet tüzet gyújtani, illetve szabályozza a tarlóégetés feltételeit is. Tarlóégetés esetén körbe kell szántani a területet, az égetést be kell jelenteni a tűzoltóságnál, csak felügyelet mellett lehet a munkát elvégezni, illetve az égetést követően is jelentési kötelezettség van a tűzoltósághoz. Fontos előírás az is, hogy biztosítani kell olyan felszerelést, amellyel meg tudják akadályozni a tűz továbbterjedését. Mint mondta, Nógrád erdősült terület ezért az erdőtüzek száma itt a legmagasabb országos viszonylatban. A sok vonulás embert-technikát egyaránt próbál, s igénybe veszi a költségvetésüket is: egy-egy vonulás 20-50 ezer forintba kerül,
száraz időszakban akár napi 15-20 tűzesethez is ki kell menniük, pluszköltségvetést pedig nem kapnak. A salgótarjáni egység 42 településre vonul elsődlegesen, évente átlagosán 850 a káresetek száma. 120 ezer az a lakosságszám, akinek élet- és vagyonvédelmét el kell látniuk, ezen kívül pedig szükség esetén a segítségnyújtási tervnek megfelelően besegítenek a szomszédos megyékbe is, mint ahogyan onnan is érkeznek gépjárműfecskendők szükség esetén.
— A tavaszi időszakban az erdőtüzek vonatkozásában 1-2. helyen szerepelünk, a tüzek számának éves viszonylatában a középmezőnyben - mondja Garami István. - A tűzoltók leterheltsége szerint viszont stabilan a dobogó második fokát foglaljuk, el. Nemcsak a tűzoltás, hanem a megelőzés is a feladatunkat képezi: tűzveszélyes időszakokban járjuk a megyét és ahol szabálytalanságot tapasztalunk, helyszíni bírsággal, szabálysértési feljelentéssel élünk. -Az erdők nagy része ma már magántulajdonban van, a tulajdonos perelheti a károkozót. Ha olyan cselekmény történik, amely büntetőjogilag „megáll", a rendőrség átveszi az ügyet, gyakorta indítanak eljárást közveszély okozása miatt. Nem kerülheti el a felelőségre vonást, aki az út melletti tarlóégetéssel veszélyezteti a biztonságos közlekedést, illetve baleset az eredménye a felelőtlen tűzgyújtásnak.
Hegedűs Erzsébet