Búcsú a fűrésztől és a platós Ladától (Népszabadság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. április 15.
Az erdők megőrzéséért vívott küzdelemben a falopás eszközeinek a lefoglalása a leghatékonyabb
Egy nemrég keltezett bírósági állásfoglalás szerint a tetten ért fatolvajoktól nemcsak a motoros fűrészek, hanem a lopott fa szállítására használt járművek is lefoglalhatók és elkobozhatók. A szigorodó intézkedésekre az ózdi rendőrkapitányság nyilvános közleményekben hívja fel a figyelmet.

A motoros fűrészek és a lopott fa szállítására használt gépkocsik lefoglalására figyelmeztető közleményeket jelentet meg az Ózd környéki települések kábeltelevízóinak képújságaiban a rendőrség. A hatóságok a jövőben szigorúbb és következetesebb fellépést hirdetnek az egykori kohászváros térségében ipari méreteket öltött fatolvajlás ellen. A környéken évente 15-20 hektárnyi erdő tűnik el az illegális kitermelés következtében. Ózd környékén csak az állami tulajdonú Egererdő Zrt. területéről évente 3500 köbméter fát vágnak ki a tolvajok, a helyi magánerdőkből pedig évente ezer köbméternyit. Van olyan település, amelynek környékéről már teljesen eltűnt az erdő, s a helyi fatolvajok a szomszédos falvak határába járnak át fáért.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma nemrégiben ajánlást fogalmazott meg az ilyen ügyekben eljáró nyomozó hatóságok és városi bíróságok számára. Lakatos Zoltán kollégiumvezető érdeklődésünkre arról számolt be, hogy jogértelmezésük szerint a láncfűrész és a fa elszállítására speciálisan átalakított jármű elkövetési eszköznek minősül, ezért lefoglalható és elkobozható. Ennek kimondására azért volt szükség, mert különböző hatóságok eltérő módon értelmezték az erre vonatkozó jogszabályokat, és az utóbbi években nem éltek a lefoglalás lehetőségével.
Az Ózd szomszédságában található Arlón a polgármesteri hivatalban egy időben egy egész szobát megtöltöttek a fatolvajoktól lefoglalt motoros fűrészek. Zsigray Árpád polgármester szerint az erdők megőrzéséért vívott küzdelemben eddig a lefoglalás és az elkobzás bizonyult a leghatékonyabb fegyvernek, hiszen a drága berendezések elvesztése érzékeny veszteséget jelentett az erdők dézsmálóinak. Arlón azonban már évek óta egyetlen fűrészt sem foglaltak le a hatóságok, ami a jogszabályok értelmezése körül keletkezett bizonytalansággal volt magyarázható. (Jogászok azt vitatták, hogy ugyanolyan elkövetési eszköznek tekinthető-e a fűrész, mint például a betöréshez használt feszítővas, hiszen a fát a jogszerű felhasználáshoz is kivágják.)
Az arlói polgármester számításai szerint az ellopott fa feketepiaci árát alapul véve a helyi fatolvajok fejenként egymillió 800 ezer forintos illegális bevételhez jutottak. A településen huszonnégy, kifejezetten a lopott fa szállítására vásárolt kisteherautó található. Ezek közül az idén januárban az önkormányzat tizenhetet kivonatott a forgalomból a súlyadó és más, a gépkocsifenntartással kapcsolatos befizetési kötelezettségek elmulasztására hivatkozva. A polgármester szerint azonban az ilyen intézkedések csak rövid időre mérséklik a falopásokat, az eszközök elkobzása viszont érzékeny veszteséget okozhat a tolvajoknak.
Míg korábban kézikocsival, biciklikkel vagy szamaras fogattal jártak a fáért, az utóbbi években már házilagosan átalakított, kiöregedett gépkocsikat használnak. Sokszor a karosszériát is átalakítják, hogy több fát tudjanak rakodni. Így jöttek létre például a "platós Ladák", amelyek hátsó ülése és csomagtartója helyén tágas rakodótér áll rendelkezésre. A forgalomból kiöregedett, rendszám nélküli járművek megláncolt kerekeikkel a legmeredekebb erdei úton is felkapaszkodnak, és akár egy tonna fával megpakolhatók.
Az Ózd környéki Farkaslyukon hét, ilyen célra átalakított Ladáról tud a helyi önkormányzat. Gábor Dezső polgármester egy nemrégiben erről szervezett ózdi tanácskozáson azt javasolta az illetékes hatóságoknak, hogy ha már a lopás ellen nem tudnak kellő erélylyel fellépni, akkor a lopott fa szállítását próbálják ellehetetleníteni.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma felhívja az illetékes hatóságok figyelmét arra is, hogy célszerű lenne újraszabályozni azt a számítási módszert, amellyel az ellopott fák értékét megállapítják. Miután a számítások módját szabályozó 1982-es rendeletet több mint tíz éve hatályon kívül helyezték, nincs az ellopott érték kiszámításához használható segédlet. Így fordulhat elő, hogy miközben az erdőtulajdonosoknak az illegális fakivágások több tízmilliós kárt okoznak, a tetten ért tolvajok ellen csupán szabálysértési eljárás indul, hiszen a náluk megtalált fa értékét a szakértő - a tűzifa és az ipari fa köbméterenkénti árát alapul véve - rendszerint tízezer forintnál alacsonyabban állapítja meg.
l Az erdészetek a rendőrséggel közös fellépésben látják a falopások elleni hatékonyabb fellépés lehetőségét. A Somogyerdő Zrt. munkatársai az idén már két közös razziát hajtottak végre - együtt a főkapitányság bevetési osztályával. Az erdészet ezen túlmenően a lopott fa értékének kiszámításáról továbbképzést is szervezett a rendőrség illetékes előadói számára. A Pilisi Parkerdő Rt. a közeljövőben együttműködési megállapodást kíván kötni a rendőrséggel, bár a főváros környékén a falopásoknál súlyosabb problémát jelent a terepmotorosok és a szemetelők környezetkárosítása.

Romhányi Tamás


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.