2015. február 5. - Az első jégkorszakot megelőző időkhöz hasonlítja a ma zajló folyamatokat egy szakember.
A légköri szén-dioxid-szint folyamatos növekedése idén történelmi csúcspontot, 400 ppm-et (ppm: rész a millióban) érhet el, miközben az elmúlt 800 ezer év folyamán 300 ppm fölé nem emelkedett.
Soha nem változott olyan drámai mértékben az éghajlat, mint az elmúlt évtizedekben, a légköri szén-dioxid-tartalom pedig egyre nagyobb mértékben növekszik. Pesszimista becslés szerint 2100-ra már a 900 ppm-et is túllépheti: egész egyszerűen sokkal többet szabadítunk fel a gázból, mint amennyit a Föld még kompenzálni tud – mondta Andrew Gillespie, az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség Kutatás-fejlesztési Hivatala Nemzeti Kitettséget Kutató Laboratóriumának igazgatóhelyettese a Közép-Európai Egyetemen (CEU). A szakember, aki egy hónapig a Nyugat-magyarországi Egyetemen tanít egy amerikai program keretében, a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásairól beszélt hallgatóságának.
Sebezhetőbb erdők
Gillespie összefoglalója szerint az egyre növekvő széndioxid-koncentráció felmelegedéshez vezet, melynek mértéke az évszázad végére 2–4 fok lehet. Ez nem tűnik soknak, de melegebb nyarak és enyhébb telek, gyakrabban előforduló extrém időjárási körülmények, melegebb óceánok, a sarkvidéki jég olvadása, megváltozó esőzési minták, árvizek, hurrikánok, aszályok és viharok mind ezeknek a folyamatoknak az eredményei. Eközben változnak azok a körülmények is, amelyek közt az erdők léteznek, miközben az egyes fafajták azok közt a körülmények közt élnek túl, amelyekhez hozzászoktak.
– Az állatok el tudnak költözni, alkalmazkodva a megváltozó időjárási körülményekhez, de a fák lassabban mozognak, mondja Gillespie. – A változó körülmények stresszt jelentenek az erdőkre, amire ugyanúgy reagálnak, ahogyan az ember is: sebezhetőbbekké válnak. Több betegség sújtja őket, rovarok lepik el a fákat, tüzek keletkeznek, csökken a biodiverzitás. Elveszítjük az erdőket, aminek hatására még több szén-dioxid keletkezik, ami tovább gyorsítja a klímaváltozást – sorolta.
Erősödnek a kártevők
A magyarországi erdők területe 2 millió hektár.
Magyarországon és a mérsékelt kontinentális régióban a szú, a gyapjaslepke és bizonyos penészfajták terjedése ronthatja leginkább az erdők egészségét, a bükköt akár teljesen el is veszthetjük. Az erdők mellett a városok is megszenvedik majd ezeket a változásokat Gillespie szerint: a már egyébként is szennyezett levegőben élő, kevés vízhez jutó fák eltűnésével a jobb levegő és az árnyék lehetősége vész el.
A szakember szerint a folyamatok ellen az erdők védelmével, több erdő ültetésével is fel lehet lépni – e téren egyébként hazánk jól áll, mivel jelenleg nő, nem pedig fogy az erdős területek mérete –, de ugyanígy lényeges az erdők egészségének védelme és az emberi szemléletformálás is. Ráadásul ezek mind akkor igazán hatásosak, ha nagy területen, akár nemzetközi koordinációban dolgoznak az erdők védelmén.
Tehetünk ellene
Azt, hogy az ilyen léptékű változás milyen következményekkel járhat, Andrew Gillespie a következő példával írta le:
– Kétmillió éve szinte nem volt oxigén a légkörben, majd olyan mikroorganizmusok alakultak ki, amelyek elkezdték termelni ezt a gázt, amely azonban toxikus volt az akkor létező legtöbb fajra. Az oxigén légkörbe kerülésének következtében az akkor létező fajok nagy része kihalt, mindennek következményeként pedig elkezdődött az első jégkorszak – mondta. A különbség az, hogy mi tudatában vagyunk annak, milyen következményekkel jár a kibocsátás, így tudunk tenni ellene. Krezinger Szonja
A szén-dioxid körforgása
A növényi fotoszintézis csökkenti a szén-dioxid mennyiségét, a talaj is felvesz a gázból, és az óceánok is képesek elnyelni.
CO2 is keletkezik, mégpedig növényi bomlás, állati emésztés, fosszilis tüzelőanyagok használata és erdőtüzek során.
A problémát az jelenti, hogy ahhoz képest, amilyen lassan a fosszilis tüzelőanyagok a talajba kerülő szén-dioxidból keletkeznek, mi rohamtempóban égetjük el őket.
Az óceánok savasodása is a túl sok szén-dioxid következménye, erejükön felül veszik fel a vizek a gázt.
Az erdőirtások is problémát jelentenek, kevesebb növény kevesebb gázt tud elhasználni.