2015. május 23. - Nyíregyháza – Az európai nemzeti parkok napján, május 24-én hívják fel a figyelmet az egész kontinensen a nemzeti parkok fontosságára és a természetvédelem jelentőségére.
Több mint száz évvel ezelőtt, 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban. Ennek emlékére 1999 óta minden évben ezen a napon ünnepeljük az európai nemzeti parkok napját.
Bozóki Viktória, az E-misszió Egyesület szakembere azt mondja, a nemzeti parkoknak a szemléletformálásban és a környezeti nevelésben is fontos szerepük van. Az ott dolgozók tanösvények kialakításával, szervezett túrákkal, táborok szervezésével próbálják a természetet közelebb vinni az emberekhez.
Megyénk egyik kedvelt turistacélpontja a bátorligeti arborétum, de ahogy Habarics Béla tájegységvezető fogalmaz: amint a legtöbb természeti érték bemutatása során, itt is az a legnehezebb, hogy nem folyamatos a „termékkínálat”. A kora tavaszi-tavaszi időszakban virágoznak azok a növények, amelyek érdekesek lehetnek, és ahogy gyalogolunk bele a nyárba, egyre kevesebb a látnivaló.
– Magyarországon jelenleg tíz, az ország különböző részeire, tájaira jellemző természeti örökséget védő nemzeti park található, melyek az egész országot lefedik, így óvva hazánk természeti kincseit, állat- és növényvilágát a fontosabb élőhelyekkel együtt. A felügyeletükért felelős igazgatóságok szervezésében hazánkban természetvédelmi őrszolgálat működik, melynek tagjai óvják védett, az ezeken kívül eső Natura 2000 területeket – ismertette Bozóki Viktória, Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület környezeti tanácsadója. Hozzátette: emellett tartják a kapcsolatot a gazdálkodókkal és a helyi civil szervezetekkel is.
– Terepbejárásuk során próbálják megelőzni a természetrongálást, megakadályozni az állatok mérgezését, a gyújtogatásokat vagy az orvvadászatot. Ezen munkájuk az egyik ok, ami a nemzeti parkokat a magyar természetvédelem egyik oszlopává teszi, és az általuk felügyelt területeken olyan hagyományokat is életben tartanak, mint a pásztorkodás, a legeltetés vagy a kaszálás.
– A nemzeti parkoknak a szemléletformálásban, környezeti nevelésben és a turizmusban is fontos szerepük van. Az ott dolgozó szakemberek tanösvények kialakításával, szervezett túrákkal, erdei iskolák, nyári táborok szervezésével próbálják a természetet közelebb vinni az emberekhez, és bevonni őket a védelembe – mutatott rá az E-misszió szakembere.
Értékes természet
– A Bátorligeti ősláp – mivel egy kifejezetten értékes élőhelyről van szó – csak az igazgatóság engedélyével látogatható. A csoportoknak előre be kell jelentkezniük, egy vezetett túra keretében, szakember segítségével ismerhetik meg a láp élővilágát. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozunk, így leggyakrabban ide érkeznek be az igények. Főleg gyerekek, iskolások jönnek hozzánk tanulmányi útra, vagy egyszerűen kirándulni, évszaktól függően vannak nyugdíjas csoportjaink, de egyéni látogatókat is fogadunk – mondta el érdeklődésünkre Habarics Béla tájegységvezető.
– A terület körbe van kerítve, éppen azért, hogy távol tartsuk a hívatlan vendégeket, bár a láp szélének nagy része amúgy is annyira zárt, hogy szinte lehetetlen átjutni rajta. Egyetlen bejáraton át lehet elindulni a tanösvényen, ami tulajdonképpen egy több száz méter hosszú, cölöpökre fektetett pallósor. Ez visz be a lápra, és a két oldalán terülnek azok az élőhelyfoltok, amelyek a legfontosabbak számunkra.
Fotókkal illusztrálják
– A nemzeti park honlapján részletes leírás található a területről és az élővilágáról. A bátorligeti arborétum egy jól ismert és kedvelt turistacélpont, de elsősorban azok látogatják, akik érdeklődnek a környezet iránt. Ahogy a legtöbb természeti érték bemutatása során, itt is az a legnehezebb, hogy nem folyamatos a „termékkínálat”. A kora tavaszi-tavaszi időszakban virágoznak azok a növények, amelyek érdekesek lehetnek, és ahogy gyalogolunk bele a nyárba, egyre kevesebb a látnivaló.
– A túravezetőnél mindig ott vannak a növények fotói, a szakember minden egyes helyszínen elmondja, hogy mi lehet érdekes, tehát akkor is be tudjuk mutatni a természeti értékeket, ha éppen nem tekinthetőek meg – jegyezte meg Habarics Béla, s hozzátette: tavaly közel négyszázan voltak kíváncsiak a bátorligeti őslápra. KM-CsA