A madárcsempészet sólyomfajokat sodor a kipusztulás szélére. A ragadozó madarak legfőbb feketepiaca a Közel-Kelet és Közép-Ázsia. Ez az üzlet nagyobb hasznot hajt, mint a kábítószer és fegyverkereskedelem.
A ragadozómadár-csempészet - az USA székhelyű, ragadozó madarakat védő szervezet - munkatársa, A. Howell Parrot szerint 2001-ben érte el csúcsát, amikor 14 ezer madárral, köztük sasokkal és héjákkal kereskedtek illegálisan. A forgalmat évente több százmillió dollárra becsülik. A tiltott kereskedelem ezt követően nem a törvény erejének hatására esett vissza, hanem mert a sólymok száma megfogyatkozott. Becslések szerint Kazahsztánban természetes körülmények között alig 100-400 kerecsensólyom pár maradt, miközben a Szovjetunió összeomlása előtt 3-5 ezer volt. Az UCR azt szeretné elérni, hogy Washington szabjon ki megszorító intézkedéseket a csempészetben érdekelt Szaúd-Arábiára, az Egyesült Arab Emirátusra, Kazahsztánra és Mongóliára, mert nem tudták betiltani az üzletelést.
A csempészek úgy kerülik meg az ellenőrzést, hogy szelíd madarakkal utaznak külföldi solymászatokra, solymásztáborokba, ahol a madarakat szabadon bocsátva értékesebb, vadon élő példányokat szereznek be és azokkal utaznak haza. A madárfogás másik módja, hogy műholdas jeladót erősítenek a vadmadárra, hogy szabadon engedve, elvezessen egy fészekhez, az értékes tojásokhoz.
A kerecsensólyom elterjedési területe a Kárpát-medencétől Kínáig tart. A közép-ázsiai puszták sokezres állománya az utóbbi évtizedben tizedére csökkent, döntően a csempészet következtében. (A szakértők szerint az al-Kaida egyik pénzforrása éppen a kerecsensólyom befogása és eladása.)
Magyarországon is a kipusztulás fenyegette a 2000. év madarát, de az utóbbi évtizedekben ismét lassú gyarapodás figyelhető meg. Ma már mintegy 120 pár fészkel az ötvenforintoson is látható madárból nálunk.(Ö. Z.)