Büntetőeljárást folytat a rendőrség a Kisalföldi Erdőgazdaság ellen. A feljelentők szerint 11 ezer hektár vadászterület hozamával nem számolt el a társaság. Az erdőgazdaság cáfol.
Az 1996-ban megváltozott vadászati törvény értelmében a vadászati jog a földtulajdonosokat illeti meg. Tizenegyezer hektár szigetközi tulajdonosai - ennek 51 százaléka magántulajdon, a többi állami - úgy döntöttek: ezt a jogot önállóan gyakorolják. Szakértelme folytán az ugyancsak tulajdonos Kisalföldi Erdőgazdaságot kérték fel képviselőnek. Lascsik Ágoston ügyvéd, aki tíz önkormányzatot és három vadásztársaságot képvisel, úgy fogalmazott: a Kisalföldi Erdőgazdaság a megbízatása után a törvénymódosítás előtti szerepben tetszelgett. Megszavaztatta ugyanis a tulajdonosi közösséget arról, hogy ő gyakorolja a vadászati jogot. Az ügyvéd szerint azonban ezt a jogot a tulajdonosoktól akkor sem lehet elvonni, ha a tulajdonosoknak a közgyűlése így határoz.
A tulajdonosok akkor kezdtek el háborogni, amikor a vadászterület jelentős részét külföldi vadászoknak adta bérbe az erdőgazdaság, a hasznot pedig - állításuk szerint - nem osztotta fel a tulajdonosok között.
- Nem nyitottak külön pénzforgalmi számlát, a vadászatból befolyó pénzt egységesen kezelték, sajátjukként gazdálkodtak a földtulajdonost megillető összeggel - állítja Lascsik Ágoston. Hozzáteszi: eredményt nem mutattak ki, noha a tulajdonosok nevében felkért könyvszakértő szerint legalább 195 millió forint illetné meg őket az erdőgazdaságtól. A földtulajdonosok büntetőfeljelentést tettek.
A folyamatos konfliktusok miatt még 1994-ben közgyűlést hívtak össze a tulajdonosok és leváltották képviselőjüket, az erdőgazdaságot. Ezt azonban a társaság megtámadta. Végül peren kívül úgy állapodtak meg, hogy a terület egyik fele az erdőgazdaságot illeti, a másik fele pedig az erre a célra létrehozott Felső-Szigetközi Vadászati Kft.-t, amelynek vadásztársaságok, önkormányzatok és polgármesterek a tagjai. Az erdőgazdaság azonban még 23 millió forintot követelt az általa megépített kerítések és vadlesek ellenértékeként. A kft. ezt nem fizette ki, így most mindkét fél polgári perben is keresi az igazát.
A Kisalföldi Erdőgazdaságot képviselő Kőhegyi György ügyvéd a büntetőeljárás tényét elismerte, de hozzátette: az APEH kétszer is vizsgálódott a társaságnál, de semmi kivetnivalót nem talált a vadgazdálkodásban. Hangsúlyozta: a rendőrség egy olyan könyvszakértői dokumentum alapján nyomoz, amelyet a följelentők rendeltek, a kirendelt igazságügyi könyvszakértő jelentése viszont még nem készült el. Az ügyvéd állította: a földtulajdonosok megkapták járandóságukat.
A vadászati ügyek azért váltak fontossá, mert az idén áprilisban lejár a törvénymódosítás óta eltelt tíz év, s országszerte újra ki kell jelölni a vadászterületeket. Átmeneti rendelkezések hiányában sok a bizonytalanság: szinte mindenki elkezdte átrajzolni a térképeket. A törvény egyébként gazdasági társaságoknak nem engedi meg, hogy haszonbérlők legyenek, a kisalföldi magántulajdonosok pedig mostantól haszonbérbe szeretnék adni a vadászati jogot. Ezért létrehozták a vadásztársaságokat egyesítő Felső-Szigetközi Vadászszövetséget. Ez a szövetség társadalmi, érdekképviseleti szerv, s mint ilyen bérbe veheti a vadászati jogot.