2015. augusztus 12. - Semjén Zsolt másként szabályozná a régi, értékes, gyűjteményi darabok használatát
Módosítana a fegyvertörvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A magyar szabályozás jelenleg ugyanis csak a törvényben meghatározott célokra – sport, vadászat, önvédelem és szolgálatteljesítés – engedélyezi az éles lőfegyverek tartását. A régi, kiemelkedő eszmei értékkel bíró fegyvereket ezért az esetek jelentős részében hatástalaníttatni kell, ami viszont egyet jelent a fegyver tönkretételével.
Hasonlóan az oldtimerekhez, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné elérni, hogy a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek is külön szabályozás alá essenek a jövőben – árulta el lapunknak a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta: például egy ritka, első vagy második világháborús puskát, amennyiben a gazdája nem tudja vadász- vagy sportfegyverként bejegyeztetni, akkor hatástalanítani kell, és ez egyet jelent a tönkretételével.
– Ez, bátran ki merem mondani, egy barbár eljárás. A gépkocsiknál maradva körülbelül olyan, mintha egy 1930-as évjáratú, gyönyörűen felújított járműnek a benzintankját és a motorját át kéne fúrni, a kerekét pedig kiönteni betonnal, hogy véletlenül se lehessen közlekedni vele – mutatott rá a KDNP elnöke. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a technikai vívmányok megőrzése – legyen szó akár különleges fegyverekről, vagy másról – végeredményben nemzeti érdek is, hiszen egy-egy látványos magángyűjtemény számos látogatót vonzhat az országba. A politikus célja tehát egy olyan törvénymódosítás, amely a fegyvertartási engedély birtokában, ellenőrzött körülmények között lehetőséget ad a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek tartására.
A miniszterelnök-helyettes egyébként az elmúlt években több jelentős változtatást ért el a fegyverekkel kapcsolatos szabályozások terén. Amint arról beszámoltunk, ő volt az egyik élharcosa a házi lőszerszerelés és újratöltés legalizálásának. Korábban a töltényeket csak a boltban lehetett vásárolni, ám az Ausztriától Németországon és Anglián át az Egyesült Államokig ismert és engedélyezett gyakorlat meghonosításával a magyar vadászok és sportlövők is lehetőséget kaptak arra, hogy egy szaktanfolyam elvégzése után a céljaiknak megfelelő lőszert állítsanak elő maguknak. Ezzel nemcsak pénzt spórolnak meg, hanem javíthatják eredményeiket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mivel lő az ember.
Nagy kaliberű fegyverek fiatal sportolóknak
A politikus lapunk kérdésére közölte: az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a fiatal sportolók számára sikerült megteremteni a lehetőséget a nagy kaliberű fegyverek használatához. A miniszterelnök-helyettes által említett módosítás egy felnőtt, tulajdonképpen az edző jelenlétében szabadabb fegyverhasználati lehetőséget biztosít a fiataloknak.
– Eddig a tizennyolc éven aluliakra ugyanis rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak. Az előírások betű szerinti követése akadályozta a fejlődésüket, a versenyzői karrierjük kibontakozását, amit az egyesületek hol így, hol úgy próbáltak kompenzálni – magyarázta Semjén Zsolt, majd megjegyezte: a sportlövőink rendszerint kiváló eredményeket érnek el a megméretéseken, ezért is fontosnak tartja, hogy az utánpótlás a legjobb felkészítést kapja.
Semjén Zsolt végül leszögezte: a törvénymódosítások célja az ésszerűsítés volt, miközben nem lett könnyebb fegyverhez jutni, hiszen a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szabályok változatlanul szigorúak.
– Hazánkban kizárólag okkal, vadászati, sport, önvédelmi vagy pedig szolgálati célból – például vadőrként – lehet fegyvert tartani – emelte ki Bokros Gábor, aki jogászként 1998 óta foglalkozik az ide vágó kérdésekkel. Az ügyvéd kifejtette: az általános szabályok szerint csak az a nagykorú, beszámítható és büntetlen előéletű magyar állampolgár kaphat fegyvertartási engedélyt, aki a fegyvervizsgán bizonyította szakmai hozzáértését, illetve előírásszerűen teljesített két, legalább hat hónapos eltéréssel végzett pszichológiai tesztet.
Önvédelmi fegyver csak a legvégső esetben
Attól függően, hogy valaki miért akar fegyvert tartani, további feltételeknek is meg kell felelnie. A vadászok állami vadászvizsgán adnak számot biológiai ismereteikről, míg a sportlövészeknél a sportorvosi vizsgálat és a minősítő versenyeken elért pontszám igazolása tartozik az alapkövetelmények közé. Utóbbiak esetében érdemes még megemlíteni: a fegyvervásárláshoz szükségük van egy tanúsítványra is, amely igazolja, hogy az adott puska vagy pisztoly valóban alkalmas az általuk megjelölt célra.
Az engedélyeket a rendőrség állítja ki. Bokros Gábor becslése szerint a kapitányságokon összesen körülbelül százötvenen foglalkoznak ezzel, de munkájuk nagyrészt pecsételésből áll, hiszen kizárólag az önvédelmi fegyverek kiadásába szólhatnak bele. Ezen a téren viszont egyedül a hatóságnak van jogköre eldönteni azt, hogy a kérelmező élete valóban veszélyben van-e, s ha igen, mekkorában? A hazai gyakorlat azt mutatja: csak a legvégső esetben engedélyezik valakinek önvédelmi fegyver tartását.
– Összességében elmondható, hogy a jogalkotó meglehetősen szűk keretet szabott a fegyvertartásnak, a nemzetközi példákat is figyelembe véve azt mondhatjuk, indokolatlanul – szögezte le az ügyvéd, majd Finnország példájára hivatkozva jelezte, habár ott meglehetősen könnyű fegyverhez jutni, a legtöbb bűncselekményt késsel követik el.
– Tehát a fegyvertartás liberalizálásának és a bűnözésnek nincs sok köze egymáshoz. Egyébként pedig, ha egy rabló tényleg fegyverrel akar kirámolni egy bankot, akkor a legszigorúbb szabályok sem fogják megakadályozni abban, hogy a feketepiacról beszerezze azt az arzenált, amire ehhez szüksége van, és sajnos a sufniban összetákolt lőfegyverektől sem fog megvédeni egyetlen törvény sem – mutatott rá Bokros Gábor.
A jogász kiemelte: az állam fegyverellenes hozzáállása a kommunizmusban gyökerezik, ahol a hatalom – a maga szempontjából különösen ’56 fényében érthetően – nem engedhette meg, hogy fegyver legyen az embereknél. A rendszerváltozás után viszont ez a merev elutasítás egyre nehezebben védhető. Semjén Zsolthoz hasonlóan az ügyvéd szerint is indokolt lenne például bevezetni a gyűjteményi fegyver kategóriáját. Nagy Áron
Puskák otthon
Ma Magyarországon 81 ezren rendelkeznek hatályos fegyvertartási engedéllyel, birtokukban több mint 200 ezer fegyver van, ezek közül viszont nem egészen 6700 az önvédelmi célú – tájékoztatta lapunkat az ORFK.
A hatóság adataiból kitűnik, a lőfegyverek relatíve magas száma ellenére csak ritkán nyúlnak hozzájuk a bűnelkövetők. Tavaly például, amikor százhúsz körüli emberölést követtek el, a lezárt ügyek közül csupán kettőnél használtak pisztolyt, míg hat esetben valamilyen házilag barkácsolt „tűzfegyver” volt az elkövetés eszköze.
A rablások esetében is hasonló a helyzet: az évi, átlagosan háromezer bűncselekményből 2014-ben tizenöt, 2013-ban viszont pusztán két esetben használt éles lőfegyvert a támadó. (MN)