Kezdet Eredményes kísérletek. Tatai palánták. Biomassza-tüzelésre készül a Vértesi Erőmű.
A tatai Parképítő Rt. készen áll arra, hogy az energianád termesztésének egyik hazai fellegvára legyen. Évente akár 5 millió palánta kibocsátására is képesek lennének, amennyiben a termeltetővel és a felhasználóval is megköttetnek a szerződések. Reménysugarat jelent a Nád MPS-H Kft. és a biomassza tüzelésre készülő Vértesi Erőmű ZRt. most bontakozó kapcsolata.
Tata/Oroszlány Tata határában a Parképítő Rt. területén kísérleti jelleggel fél hektáron termesztik az itt nemesített, igénytelen energianádat. Dr. Marosvölgyi Béla, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem professzora évtizeden át tartó kísérletezésének eredménye az új hungari-kumként emlegetett Miscanthus sinensis „Tatai” nevű növény. A sajtónak nyilatkozva a profeszszor elmondta, hogy Nyugaton már évek óta kísérleteznek a kínai dísznövénynáddal, de ilyen szárazságtűrő és fagyálló fajtát még sehol sem sikerült előállítani, mint Tatán.
Pintér Zoltán, a tatai Parképítő Rt. ügyvezető igazgatója szerint a növény termesztése nagy lehetőség, kiút a magyar gazdák előtt, hiszen az Európai Unió 1 millió hektárra nem fog támogatást adni. Hozzátette: fokozódik az érdeklődés az energianád iránt, különösen az orosz gázimport közelmúltbéli bizonytalanságai miatt. A vállalat készen áll arra, hogy a növény termesztésének egyik jelentős hazai állomása legyen. De ehhez – mint mondta – hosszú távon biztonságot nyújtó szerződésekre van szükség a gesztorcégekkel. Reményteljesnek nevezte a Nád MPS-H Kft. és a Vértesi Erőmű ZRt. bontakozó kapcsolatát, éppen a napokban fogják kipróbálni, hogy az energianádat aprítva vagy kévébe szedve érdemes-e szállítani illetve elégetni.
Idehaza egyelőre akadozva halad az energianád elterjesztése. Annak ellenére, hogy ültetését támogatja az EU felzárkóztatási forrásait felhasználó Nemzeti Fejlesztési Terv agrár és vidékfejlesztési programja is. A hatóságok a piac mozdulására várnak, de a piac még kivár. Kezdeményezések azonban vannak. Ilyennek tekinthető a Vértesi Erőmű biomaszsza-tüzelőanyag beszállítására kiírt pályázata, amelyre az Enagro Kft. és a Nád MPS-H Kft. adott be ajánlatot. Az érvényes ajánlatot adó utóbbi céggel a szerződéses tárgyalások elkezdődtek.
A Vértesi Erőműt két éve foglalkoztatja a téma, miként lehetne megoldani 4 meglévő kazánjában a széntüzelés mellett a biomassza-tüzelést – mondta lapunk megkeresésére Ács Imre projekt igazgatóhelyettes. A tavaly júniusi igazgatósági döntés után megkezdődhetett az 1-es és a 2-es kazánok átalakítása. Az előbbinél a munkálatok már befejeződtek. Itt most csak szenet égetnek, majd ősszel kezdődik a biomassza-tüzelés próbája. A tervek szerint a tüzelőanyag legfeljebb 30 százalékát adnák a faaprítékok és az energianád. A sikeres próbák után folytatják a többi három kazán átalakítását vegyes tüzelésűvé. A tűzifaellátásról a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. gondoskodik, évente 80-100 ezer tonnát szállít a Vért.-nek. Az energianád- felhasználással, termesztési jellegzetességénél fogva, csak 2010-től számolnak az erőmű szakemberei. Elképzelhető, hogy a második kazánban faapríték helyett már csak energianádat fognak elégetni. Az erőmű éves igénye a növényből kazánonként 80 ezer tonna lesz, ehhez a mennyiséghez 4-5 ezer hektár ültetvény kell.
Hosszú távon – ha a szabályozók sem változnak túl hektikusan – megéri villamos energiát előállítani megújuló energiahordozókkal – véli Ács Imre. Egyrészt jóval kevesebb káros anyag kerül a légtérbe elégetésükkor, másrészt a biomasszából előállított villamos energia központilag preferált, és jobb árat lehet érte kapni. Az sem mellékes, hogy fűtőértéke magasabb a szénnél, kilogrammonként 15, a széné csak 12 MJ. E pozitívumok ellenére a VÉRt. vezetői egyelőre nem gondolkodnak a biomaszsza-tüzelés 100 százalékos bevezetésén, hiszen a vállalathoz tartozó márkushegyi bányában van még elegendő szénvagyon, az erőműben 1986-89-ben jelentős rekonstrukciót hajtottak végre és éppen hogy befejeződött a retrofit program.
A Vértesi Erőmű és a termeltetési rendszergazda, a Nád MPS-H Kft. körvonalazódó együttműködése új perspektívát nyithat a térség fejlődésében, és biztos megélhetési lehetőséget ígér az itt élő gazdáknak.
Miskei Ferenc
Egy palánta, száz hajtás
Az energianád elterjesztését némileg megnehezíti, hogy szaporítása előnevelt palánták ültetésével oldható csak meg. Tömeges termesztéséhez mikroszaporító laboratóriumi hálózatot kell kiépíteni. Négyzetméterenként egy palánta kiültetése elegendő, hiszen több mint száz hajtást hoz a növény, amelyet három év múlva érdemes learatni, ekkor adja az optimális 20 tonnás termésátlagot hektáronként.