A csömödéri erdei kisvasút az egyik legvonzóbb turisztikai látványosság ebben a térségben - mondja a Zalaerdő Rt. Vasútüzemének volt vezetője, Varga Gellért, aki személyesen irányította a Lenti és Csömödér közti 6 és fél kilométeres összekötő szakasz építését. A vonat ma gyönyörű természeti környezetben halad végig.
Csömödér neve mára teljesen egybeforrt az erdei vasúttal. A tipikus zalai dombok és erdőségek közt keskeny nyomsávú vágányokon kanyargó kisvonat egyre kedveltebb turisztikai látványosságnak számít.
Legutóbbi Falujárás programunknak is szerves részét képezte egy rövidke kis utazás. A tapasztalatok igen kedvezőek, pedig az időjárás nem is volt túl kegyes hozzánk.
- Az első kocsiban meleg van, a másodikban viszont italok - kínálta fel a választás lehetőségét az erdei kisvasút minden titkának legavatottabb tudója, Varga Gellért, aki a Zalaerdő Rt. csömödéri vasútüzemének vezetőjeként a legtöbbet tette azért, hogy az egykor ipari célokat szolgáló létesítmény a térség legvonzóbb idegenforgalmi termékeinek sorába tartozzon. Csapatunkat a Csömödér és Doboskert közti rövid kis szakaszon kísérte el.
- A kisvasút története közel száz évre vezethető vissza, arra az időre, amikor ez a terület az Esterházy-hitbizományhoz tartozott - mutatott körbe a tájon. - Akkoriban a fát szekéren szállították ki az erdőből, de a zalai agyag tulajdonságai miatt ezt évente csak két alkalommal, a téli fagyok idején lehetett megtenni, illetve nyáron, amikor teljesen felszáradt a talaj. Emiatt volt olyan év is, hogy több ezer köbméternyi kitermelt fa rothadt bent az erdőben.
A magyar lelemény azonban sosem ismert határokat, az itt dolgozók is kitalálták, hogy a bányászatban jól bevált technológia alapján síneket fektetnek le, annak segítségével viszik ki a fát az erdőből. Az első ilyen vasútvonal Kálócfa és Kozmadombja térségéből vezetett Alsólendvára, ezt a Sárdipuszta és Lenti közötti szakasz követte, majd miután két zágrábi kereskedő felvásárolta a Budnyai-erdőt, kiépült a csömödéri fejállomáshoz tartozó szárny is.
- Az országban összesen 590 kilométernyi keskeny nyomsávú vasútvonal található, ebből 109 a miénk - tette hozzá büszkén Varga Gellért. - Személyszállításra a Lenti és Kistolmács közti 32 kilométeres szakasz alkalmas.
Ahhoz, hogy az erdei kisvasút valóban turisztikai vonzerővé váljon, komoly fejlesztésekre volt szükség. 2000-ben elkészült az a hat és fél kilométernyi új vágány, amely az addig különálló lenti és csömödéri szakaszokat köti össze. Ennek kiépítéséhez több fontos momentum tartozik, a vasútüzem volt vezetője élvezettel meséli, annak ellenére sikerült engedélyeztetni a személyszállítást, hogy négy helyen is közút keresztezi a vágányokat - egy előírás szerint ilyet utoljára az 1980-as években lehetett építeni -, de az előírt maximum 13 ezrelék emelkedővel szemben itt 42 is található.
- Jómagam még 1975-ben kerültem kapcsolatba a vasúttal, de már akkor feltűnt, hogy két olyan szárny van egymás mellett, amit célszerű volna összekötni - sorolja tovább Varga Gellért. - A megvalósításra negyed századot kellett várni.
A látottak Stefán Gábor színházigazgató fantáziáját is megmozgatják: lelki szemei előtt azt látja, hogy milyen remek díszlet lehetne az Orient Expressz luxusvagonjaira is emlékeztető kocsikból. A vasút oltalmazója rögtön bejelenti, ezt a szerelvényt - amíg ő él -, senki sem viheti el innen, ellenben lehetőségként felajánlja: kis átalakítás révén a legjobb konferenciaterem válhat a kocsikból, s itt még attól sem kell tartani, hogy a falnak füle van.
- Sokat küzdöttünk ezért a vasútért, többek közt a Közlekedési Múzeummal is - ad újabb adalékot a történethez. - Volt egy gőzmozdonyunk, amit átvettek tőlünk javításra. Mikor kértük vissza, nekünk estek, mit képzelünk mi, egy halom ócskavasból ők egy működőképes mozdonyt varázsoltak, azt pedig nem adják. Így került hozzánk Erdélyből az a 490-es sorozatszámú, négytengelyes gőzmozdony, amit egyik kollégánk, Papp Nándor Ábelnek nevezett el.
Kisvasúton utazni azért is jó, mert az ember közben a természet számos csodáját pillanthatja meg. Utunk során érintjük azt az erdőt, amelyről úgy tartják, Esterházy Ödön elkártyázta, majd láthatjuk az ország egyetlen olyan erdejét, ahol kétszintű faállomány fejlődött ki, a magasba törő fenyők mellett a gyertyán is megél, ráadásul oly’ módon, hogy sem csavarodás, de elágazás sincs a törzsén. A szintén velünk tartó csömödéri Becze József a környező táj egy másik ajándékára hívja fel a figyelmet, mint mondja, a vasút környékén az egyik legfinomabb gombafajta, a fenyőalja is megterem, de láthatunk az út során fácánt, őzet és szarvast is.
Gyuricza Ferenc