NYOMORULT KÉP tárul a természetbarátok elé, ha ezekben a napokban tekintik meg Európa legnagyobb kiterjedésű, összefüggő ártéri erdejét, Gemencet. Természeténél fogva bírja a vizet, sőt, az lételeme az itteni rengetegnek, de ami sok, az sok. Pusztítóvá válik az egyébként éltető víz, ha hetekig áll az erdőben. Elrohadnak a növények, kipusztul a fiatal ültetések sora, a látvány elszomorító. Az enyészet szaga terjeng a mocsárrá lett rengetegben. Magasleseket döntött be a hullámteret elfoglaló Duna, elmosva utakat s kisvasúti síneket.
MESSZE MÉG a szeptember. Még szerencse, hiszen a szarvasbőgés idejére itt is rendnek kell lenni. Vízügyi szakértők szerint már minden rossz megtörtént, az elemek – meleg, csapadék – tavaszi randevúja révén az összes hó lezúdult árvizeket okozva. A Dunán az utolsó hullám a hét végén hagyja el az országot. Persze, a víz még sokáig időzik az erdei fokokban, gödrökben, szúnyogok millióit ontva az emberek bánatára.
MÉGIS, Gemencben ezekben a napokban nem a panasz szava, sokkal inkább a puskák ropogása hallik. Szerencsére most az őzbakok kilövésének ideje jött el. Márpedig ezt nem zavarja az ár, a hullámtéri területeken nem bántják az őzeket. A lelövési tervben szereplő, mind a 190 egyed belopására sík, mezőgazdasági vidéken kell sort keríteni. Külföldi nimródok sora várja, hogy eljöjjön az ő ideje, meglőhesse a híres vadászterületen élete bakját. Legyen bár kapitális, öt kilót meghaladó trófeája vagy kacska, furán növő agancsa. Úgy látszik, ebben az évben a Pandúri Erdészet viszi el a prímet. Innen került ki az eddig meglőtt hetvenháromból a három legjobb.
Géczy Zsolt