Orosz Sándoré vagy Persányi Miklósé lehet a bársonyszék A zöldek csúcsminisztériumot szerettek volna
A környezetvédő szervezetek önálló, erős, az összes természeti erőforrás fölött rendelkező környezetvédelmi tárca felállítását és a jövő nemzedékek hatékonyabb képviseletét várják el az új kormánytól. Az Élőlánc szerint mindezt veszélyezteti, hogy Gyurcsány Ferencen most sem kérik számon a társadalompolitikai programját, mert mindenki az államháztartási hiány leküzdésével foglalkozik. Úgy tűnik: a bársonyszékért nincs komolyabb versenyfutás a koalíciós egyeztetéseken. A poszt várhatóan az MSZP-t illeti, de a miniszter személyéről csak azután döntenek, hogy az oktatásügy sorsáról már megállapodtak a felek.
Erős környezetvédelmi tárca felállítását várják a zöldek az új kormánytól. Emlékezetes: sokáig élt a köztudatban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) megszüntetésének ötlete is, illetve a tárca feladatainak átadása az egyes minisztériumok szervezeteinek. Ezért lobbizott számos, a föld- és erdőtulajdonosokat képviselő csoport is, akik a természetvédelmi hatóságok „túlkapásait" orvosolnák a lépéssel. Az ismert környezetvédő szervezetek szerint az összevonás a környezetvédelem teljes leépítését eredményezné. Információink alapján azonban minden maradhat a régiben, vagyis tovább működhet egy alacsony költségvetésű és kis érdekérvényesítő erővel bíró, de önálló minisztérium. Kérdéses egyelőre, hogy a minisztert melyik párt jelölheti, ezt az határozza majd meg, hogy Magyar Bálintnak sikerül-e megtartania az oktatási tárcát. A hírekből az a következtetés vonható le, hogy a koalíciós alkudozás végén a bársonyszék a szocialisták kezébe jut. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy a nem sok vizet zavaró, de jó PR-csapattal rendelkező Persányi Miklós maradhat a tárca élén, felmerült ugyanakkor az MSZP környezetpolitikusának, Orosz Sándornak a jelölése is.
Az országgyűlési választásokon is indult Élőlánc ökopárt nemrég újságírók előtt fogalmazta meg elvárásait a leendő kormány felé. Lányi András író, a szervezet vezetője lapunknak azt mondta: Gyurcsány Ferenc másodszor alakíthat úgy kormányt, hogy senki nem kéri tőle számon a kormányprogramot. Első miniszterelnöksége idején ugyanis a túlélés dominált, most pedig a társadalompolitikai lépések helyett mindenkit az érdekel, hogyan kezeli az államháztartás csődjét. Ez viszont elnémítja azokat, akik elleneznék a közszolgáltatások és a közvagyon kiárusítását. Szerinte a tervezett megszorítások hosszú távon kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el. - Az elsődleges elvárásunk a környezetvédelmi tárcával szemben, hogy ne szűnjön meg, és ne építsék be a feladatait egyéb szaktárcákhoz, hiszen ezzel formálisan is megszűnne a természet- és környezetvédelmi érdekek érvényesítése - közölte Kajner Péter, az Élőlánc munkatársa. Szerinte ez a folyamat már az előző ciklusban is elindult a háttérintézmények és a hatóságok összevonásával, illetve leépítésével. - Egy következő zöldtárcától azt várjuk, hogy erősítse meg a háttérintézményeit, helyezze
előtérbe a megelőzést, és fejlessze tovább az elhalt programokat, mint például a Vásárhelyi-tervet, amelyből nemcsak a pénz, hanem a komplex tájvédelmi szemlélet is eltűnt az elmúlt években - szögezte le a környezetvédő.
A jövő környezetvédelmi minisztériumának legfőbb feladatairól a napokban nyilatkozott Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője is. A környezetvédő úgy véli, hogy az eddigi tapasztalatok alapján egy erősebb minisztériumot egy politikai súllyal rendelkező - vagyis lehetőleg a nagyobbik kormánypárthoz tartozó - tárcavezető hozhat létre. A zöldek elképzelései között szerepel egy olyan szaktárca felállítása, amely az összes természeti erőforrást felügyeli, vagyis feladata lenne az erdő- és ásványvagyon kezelése, a vadászat és a vidékfejlesztés, illetve a turisztika is. Ez azonban komoly gazdasági érdekeket sérthet. Gombos András, a KVM politikai államtitkára megkeresésünkre csak annyit nyilatkozott: a zöldek javaslataira nem a most leköszönő, hanem a következő kormánynak kell reagálnia.
HARASZTI GYULA