2005. május 19.
A fák félig lerágott lombozata biztosan jelzi a gyapjaspille jelenlétét, de egyesek szerint a különböző bőrpanaszok kialakulásának is köze lehet a kártevők inváziójához. A megyei települések éppen ezért idén is kénytelenek forrásokat elkülöníteni a hernyók elleni védekezésre. Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Kutasó belterületein mintegy két hete helikopteres permetezéssel védekeztek a hernyók elterjedése ellen. Alsótold 540 ezer forintot, Bokor 195 ezer forintot, Cserhátszentiván 607 ezer forintot, Felsőtold 435 ezer forintot, Garáb 216 ezer forintot, Kutasó 365 ezer forintot fordított a védekezésre.
A területfejlesztési tanács döntésétől függően a vis maior keretből a települések pályázhatnak az önkormányzati tulajdonú területek permetezésére. Így Alsótold 139 ezer forintot, Bokor 41 ezer forintot, Cserhátszentiván 182 ezer forintot, Felsőtold 132 ezer forintot, Garáb 49 ezer forintot, Kutasó pedig 116 ezer forintot igényelhet.
Dr. Szabó János, Vanyarc háziorvosa szerint tavaly 8-10, idén 50-60 beteg fordult meg a rendelőben a gyapjaslepke hernyója által kiváltott allergiás tünetekre panaszkodva. Mint mondta, sok esetben már nem megfelelőek az általános allergiakészítmények, s egyre erősebb gyógyszerekre van szükség. A betegek általános tüneteit leírva dr. Szabó János elmondta, azokon a testrészeken, amelyek érintkeztek a hernyóval, esetenként három-öt milliméteres vagy összefolyó vörös foltok jelentkeznek. Megemlítette például, hogy a napokban egy fiatal férfi – akinek a nyakán jelentkeztek a foltok – súlyos allergiás rohamot kapott.
Dr. Koncz László, a megyei növény-egészségügyi szolgálat vezetője ugyanakkor elmondta, a rendkívül érzékenyek és a kisgyermekek körében valóban nagyobb a veszélye az allergiás tünetek kialakulásának, de nem szabad elfelejteni, hogy sokféle allergiát kiváltó tényező létezik, ezek egyike a gyapjaspille. Arra a kérdésre, hogy a védekezésre használt permet előidézhet-e allergiás tüneteket, a szolgálat vezetője elmondta, a vegyszer ilyen szempontból ártalmatlan.
Ez a harmadik év, amikor folyamatos a gyapjaslepke jelenléte, megyénkben általában tízévenként következik be a tömeges elszaporodása. (A legutóbbi 1994-95-ben volt.) Tavaly Garáb környező erdeiben rágták tarra a fákat a hernyók, ahonnan a szél segítségével a falu szélén lévő gyümölcsfákra is eljutottak, azokon súlyos károkat okozva. Hasonló volt a helyzet tavalyelőtt Bárnán, 2005-ben pedig a Herencsény térségében lévő erdőterületeken. Tavaly nyáron Buják önkormányzata kénytelen volt önerőből egymillió forintot védekezésre fordítani.
A gyapjaslepke okozta tarrágást az erdő pár éven belül kiheveri, azonban, ha a gyümölcsfákon alakul ki hasonló helyzet, ott akár három évi terméskiesés is előfordulhat.
Mint megtudtuk, a védekezéshez kitinszintézist gátló (Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC, Match 50 EC), valamint Bacillus thuringiensis (Bactucid P, Dipel ES) készítmények ajánlatosak, melyek a környezetet is jobban kímélik. Házi kertekben, gyümölcsösökben használható bármilyen más – sodrómolyok, araszoló lepkék, vagy aknázómolyok ellen – engedélyezett készítmény is.
A használat során ügyelni kell az adott készítmények élelmezésügyi várakozási idejének betartására, nemcsak az adott növényfaj, hanem a fák alatt, vagy közelében lévő zöldségek, gyümölcsök fogyasztásánál is.
