EGER, FELSÕTÁRKÁNY – Ilyenre még nem volt példa – mondja Sulyok József. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának növénytani szakembere hozzáteszi: épp a bűncselekmény megtörténte előtt döntöttek arról, hogy a korábbi gyakorlat szerint, a virágzás kezdetéhez időzítve ismét őriztetni fogják a növénytelepet. De a tolvajok gyorsabbak voltak náluk.
Az egyik legféltettebb s a legtöbbet fotózott kincsüket, a különféle kiadványokon, illetve természetfilmeken is megörökített „sztárnövényük” legszebb példányait lopták el. A boldogasszony papucsaként is ismert ritkaság fokozottan védett.
A nemzetközi egyezmények, így a Natura 2000 európai konvenció hatálya alá tartozó, kiemelten kezelt természeti értékről van szó. Eszmei értéke tövenként 250 ezer forint. A bükki természetkárosítás során több idős példányt is kiemeltek a tolvajok, illetve számos más tő is megsérült a barbár művelet közben: így az akár milliós értéket is elérő károkozás bűncselekményében a rendőrség nyomoz. Mindeddig azonban még nem sikerült kézre keríteni az elkövetőket.
A súlyos természetkárosításra májusban az első hétvégét, tehát anyák napját követően derült fény. A ritkaságról helyben is sokan tudtak, ami nem is csoda, hiszen Felsőtárkány 1993-tól hivatalos címerének egyik fő motívumáról van szó. A címernövény a települést övező flóra igazi különlegessége. S ez a ma már csak kis számban látható orchideaféle, a Magyarországon ritka boldogasszony papucsa került a községi jelképbe. De a növényt hívják erdei papucskosbornak, Mária cipellőjének és rigópohárnak is.
A BNP Igazgatósága nem csak feljelentést tett ismeretlen elkövetők ellen, hanem 50 ezer forint pénzjutalmat is felajánlott annak a nyomravezetőnek, aki a híres erdei papucskosbor-csoport felsőtárkányi kiásóiról érdemi információval szolgál.
A boldogasszony papucsa az egyik legpompásabb hazai orchideánk. Legnagyobb hazai állománya a Bükk hegységben található. A 20–50 centis, a Papucsorchidea-félék családjába tartozó, ritka és védett növény az egyik leglassabban növő faj a világon. Az első virágait 17 évesen hozza meg kis egyedszámban, sérülékeny élőhelyek lakójaként. A népiesen boldogaszszony papucsának, nőszőfűnek, pókbangónak is nevezett növény híres, Vár-hegyi telepét számos természetfilmben és kiadványban is megörökítették. Május végén virágzik, később toktermésében 100–300 apró magot hoz, amelyekből azonban a vele együtt élő gombakapcsolat miatt csak az eredeti termőhelyen fejlődhet újabb növény. A gyökereiken élő gombák fonalai révén szívják fel a táplálékot a talajból. Ha valaki kiássa is, a gombák fonalhálóját nem tudja magával vinni. Ezért nem sok esély van rá, hogy az ellopott növények megmaradjanak.
(KJ)