A faipar fejlesztése mellett lényegesen több és jól gondozott „szénnyelő" erdőre lenne szükség
Körkép (V/V)- A globális éghajlatváltozás kapcsán egyre többször lehet hallani a kifejezést: szénnyelő. Az erdők szénnyelő képességéről egy erdészeti szakembert kérdeztünk.
- A globális éghajlatváltozás fő okozói az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid, melynek nagy része a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén keletkezik. Az emberiségtől származó szén-dioxid 80 százalékát több millió évvel ezelőtt megkötött szén elégetésével juttatjuk a levegőbe, mondja Kelemen Géza, az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának osztályvezetője.
A szénnyelők - melyek fogyasztják, „elnyelik" a szenet - természeti képződmények. Leginkább a szárazföldi növényzetet hívhatjuk szénnyelőnek. Ahogy a víznek van körforgása, úgy a szénnek is: a növények beszippantják, majd hosszabb-rövidebb idő múlva kibocsátják magukból. A rövidebb életű és kis mennyiségű szenet megkötő lágyszárúak elpusztulva hamar lebomlanak. A hosszú életű fák azonban akár évszázadokig építik magukat, és azután évezredekig a faanyagban tárolódhat a szén. Ezért különösen fontos az erdők területi csökkenésének megállítása.
Kelemen Géza szerint itt kell eloszlatni egy tévhitet. Az üvegházhatás következtében emelkedő hőmérséklet és a növekvő szén-dioxid-mennyiség ugyanis nem vonja magával a növények gyorsabb növekedését és a nagyobb szén-dioxid-megkötést. A fáknak ugyanis saját növekedési ritmusuk van, amit nem lehet gyorsítani.
De az erdeinket károsító rovarok egyre nagyobb mértékű fellépése is a felmelegedés következménye - folytatja az osztályvezető. A szárazabb éghajlat ugyanis nem tartja kordában a szúbogarakat. Ennek eredménye az óriási lucfenyőpusztulás, amiből mostanában megyénknek is „kijutott".
Mit lehet tenni? A szakember szerint mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátásának radikális csökkentése vezetne eredményre. Ezt célozza meg a Kiotói jegyzőkönyv, amelyben az azt elfogadó országok vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra - az 1990-es szinthez képest - 5,2 százalékkal csökkentik üvegházhatású gázkibocsátásukat.
Ennek egyik lehetséges módja az erdőtelepítés. Ezen felül a kibocsátást akkor is csökkenthetjük, ha faanyagot használunk akár végtermékekként, akár energiaforrásként, hiszen a fát helyettesítő termékek előállításakor, valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor mindenképpen történik emisszió, a fa esetében azonban nem.
Az erdők szénnyelő tulajdonságának érvényesítésével kapcsolatos metódus még nincs kidolgozva. Azonban egyik alapvető momentuma, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény már 2005 áprilisában megszületett. Magyarország esetében a közel kétmillió hektárnyi erdőterület fakészlete évente legalább 12 millió köbméterrel gyarapszik. Ez évente 3,2 millió tonna szén megkötését jelenti, ami egyértelműen a légkörből kerül ki. A talajban, gyökerekben megkötött szén mennyiségével együtt ez évi 5,7 millió tonna. Ez a hazai összes, mintegy 20 millió tonna szénkibocsátásnak több mint egynegyedét ellentételezi.
Fontos tudnunk, hogy ha az erdőkben nem folyna gazdálkodás, a biomasszában megkötött szén a lebomlás révén visszakerülne az atmoszférába, mivel a természetes állapotban élő erdő, őserdő egyensúlyban van a szénkörforgás terén is.
Csak a talaj humusztartalma, illetve a feldolgozott ipari fa - az építőanyag, a bútor - köti le hosszú távon a szenet. Ezért is támogatja az Európai Unió folyamatosan nagy összeggel az új erdők telepítőit, teszi hozzá Kelemen Géza.