2016. október 10. - Korán jött a hideg, mi pedig utána jártunk, hogy miként lehet tűzrevalót szerezni. Arra jutottunk, hogy ha nem szerezte be kellő időben a tűzifát valaki, akkor most nincs könnyű helyzetben.
A megszokottól kicsit korábban beköszöntött a fűtési szezon, mi pedig kipróbáltuk, hogy mi történik akkor, ha nem gondoskodtunk jó előre a tűzrevalóról. Ami azt illeti, Egerben nem volt könnyű tűzifát szerezni. Azt régről tudtuk, hogy a háztartások minden kellékét árusító áruházlánc a Rákóczi út végén a lehető legdrágább. Most pedig úgy tűnt, hogy az ilyen korai hidegre ők se készültek. Zárva találtuk a K2-es út és a Kistályai út kereszteződésében már évek óta üzemelő telepet is, pedig itt minden korábbi esztendőben tudtunk venni akár tekézett fát súlyra, akár kalodásat konyhakészen. A következő állomásunk Felnémeten, az egykori fűrésztelep területén volt. Ezen a részen legalább három vállalkozás, köztük az egri erdészet értékesít tűzifát. Most üresek voltak a placcok.
Sikerrel jártunk viszont onnan ötszáz „légvonalméterre”: Felsőtárkány irányába a síneken túl lekanyarodtunk és visszazötyögtünk az Egererdő Zrt. telephelyére, ahol is sikerült kikönyörögnünk kétmázsányi fát. Az áru a felsőtárkányi erdészet készletéből landolt a kocsink csomagtartójában 2650 forintos mázsánkénti áron. Idei kitermelés volt ez is, kellően nedves, de megfelelő begyújtási türelemmel legalább meleget lehetet belőle varázsolni.
Vannak persze, akik a beszerzés „legolcsóbb” módját választják: nemes egyszerűséggel ellopják az erdőből. Dobre-Kecsmár Csabát, az Egererdő Zrt. általános vezérigazgató-helyettesét arról kérdeztük, miként tudják megvédeni a könnyű prédának tűnő fát.
– A kezelésünkre bízott erdőterületeken továbbra is a szolgálatot teljesítő kerületvezető erdész kollégák napi szintű ellenőrzési tevékenységét tartjuk a leghatékonyabb vagyonvédelmi eszköznek. Ez a tevékenység egészül ki más egyéb módszerekkel, például az erdészeti utak sorompóval történő lezárásával, kamera csapdák kihelyezésével, de bevonunk külsős őrző-védő vállalkozásokat is. Mindezek mellett szoros kapcsolatot ápolunk a rendőrséggel, polgárőr szervezetekkel, a területünkön működő vadásztársaságokkal is – fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.
A törvényes beszerzés lehetőségeit firtató kérdésünkre a vezérigazgató-helyettes több lehetséges változatot említett: tűzifa beszerezhető közvetlenül az erdőgazdálkodóktól, de viszonteladóktól is.
– Évről évre felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy csak megbízható forrásból vásároljanak és minden esetben kérjenek a megvásárolt tüzelőről számlát, mely igazolja a fa mennyiségét, minőségét és származását is. Az idei évben lépett életbe a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól szóló földművelési miniszteri rendelet. Ennek előírása szerint a forgalmazónak az értékesített tűzifa mellé vásárlói tájékoztatót is adnia kell. Lakossági tűzifa gyűjtésre is van lehetőség a cégünknél. Ennek feltételeiről a területileg illetékes kerületvezető erdészek és a társaság erdészetei tudnak bővebb felvilágosítást adni – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy ma döntően mivel tüzelnek az emberek, Dobre-Kecsmár Csaba elmondta, hogy továbbra is népszerű a tűzifa és annak különböző feldolgozottsági formái (1 méteres hasáb, tekézett, hasított), a közületi felhasználók részéről pedig egyre népszerűbb a faapríték is. A tűzifa főként a falvakban és a városok családi házas övezeteiben hódít.
– Megjegyezem, hogy az erdőgazdálkodásból legálisan kitermelt tűzifa megújuló energiaforrás, helyi nyersanyag, amely az erdőgazdálkodáson keresztül helyben tart fenn munkahelyeket – tette hozzá a szakember.
Munkanélküliség és falopás jegyesek
Megkérdeztük: mekkora károkat képesek okozni a fatolvajok, illetve vannak-e potenciálisan veszélyeztetettebb erdőrészek. Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató-helyettes tájékoztatása szerint az illegális fakitermelés, a már megtermelt készletek megdézsmálása és az Egererdő Zrt. területén jelentkező – emberi gondatlanságra visszavezethető – erdőtüzek éves szinten 10-15 millió forint kárértéket képviselnek. Véleménye szerint a falopásban „előljáró” területek szoros összefüggésben állnak az adott térség lakosságának jövedelmi, szociális helyzetével. A rendszerváltást követően, a nehézipar és a szénbányászat visszaesése következtében Észak-Hevesben, valamint Ózdon és környékén jelentősen megnőtt a munkanélküliség, ami maga után vonta az illegális fakitermelések megszaporodását.
Sike Sándor
