Bolygónk zöld tüdeje (teol.hu)

2016. október 21. - Tolna megye | Elfogadta a kabinet a Nemzeti Erdőstratégiát (NES), a hosszú távú koncepció 2030-ig szabja meg a gazdálkodás irányait az ország területének egy ötödén.
A stratégia alapját a Nemzeti Erdőprogram (NEP) adta, amely középtávú programként 2006-2015 közötti időszakra határozta meg az erdőt érintő szakmapolitikákat. Ennek lejártát követően a NES kialakítása során a minisztérium figyelembe vette az azóta kialakult nemzetközi trendeket, valamint az új szakmai kihívásokat. A klímaváltozás kezelése és az arra való felkészülés – mint az egyik legaktuálisabb kihívás – kapcsán megfogalmazott iránymutatások célja, megvédeni és lehetőségek szerint növelni az ország fával borított területeit. Mindezek mellett az erdőségek egészségügyi-szociális, kulturális, turisztikai, valamint oktatási, kutatási célokat szolgáló szerepe is egyre nő. Az új erdészeti stratégia a védelmi, gazdasági és közjóléti funkció hármasának kiegyensúlyozott érvényesülését biztosítja.
A Nemzeti Erdőstratégia 2016 és 2030 között egy hosszú távú koncepció. Azokat a kihívásokat, célkitűzéseket tartalmazza, amelyeket a következő 15 év során figyelembe kell venni: megszabja az ország területének ötödével való gazdálkodás irányait, s egyúttal válaszokat keres az erdőkkel kapcsolatos kihívásokra. Az erdőstratégia fő céljai egyebek mellett az erdőborítottság megtartása és növelése, az erdők védelme, az erdők klímavédelmi szerepének és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának előtérbe helyezése, a magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, továbbá a vidéki munkaerő megtartása, új munkahelyek teremtése és a turizmus fejlesztése. 
Ahhoz, hogy elemezni lehessen a NES-t, szükség van egy kis történelmi visszatekintésre – mondta el lapunknak az erdőgazdálkodást jól ismerő informátorunk. – Tulajdonképpen egy erdőtörvényről van szó. Az ország első ilyen jogszabályát 1879-ben alkották meg. Azóta jó néhány módosítása volt, de a változtatások mindig szinkronban voltak a nemzetközi elvárásokkal (Uniced 1992, Agenda 21).
A szakmában 40 évet lehúzó szakember szerint a NES irányelvei jók, csak a végrehajtással kapcsolatban vannak aggályai. – Gondolok a megfelelő szakemberek hiányára. Ehhez kapcsolódik a magánerdők, azaz a közbirtokossági erdők szakirányításával, és a hozzájuk köthető tanácsadás hiányával kapcsolatos problémák – fogalmazta meg fenntartásait az erdőgazdálkodásban jártas férfi. – Adódhatnak az erdőterület növelésével is gondok, hiszen a termőhelynek megfelelő csemetetermeléshez nem állnak rendelkezésre megfelelő csemetekertek, nehézséget jelenthet a megfelelő szaporítóanyag is. Még lehetne sorolni a gondokat a faanyag-gazdálkodástól – miért a hőerőműveknek adják el a faanyagot – fafeldolgozásig meglévő anomáliákat. Összegezve, az elképzelések jók, csak a végrehajtásuk nem átgondolt. Balázs László
Kis településeken lehet inkább szerepe
– A minisztérium utolsó megállapításával vitatkoznék – jegyezte meg Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke. – Magyarországon három-négy éve leálltak a szélerőmű telepítések, a napelemekre kivetett 114 forint/kg-os környezetvédelmi termékdíjjal körülbelül öt százalékkal lett drágább egy naperőműves beruházás. Ezek az intézkedések az atomenergia szekerét tolták előtérbe. Rendkívül sok kritika szól a biomasszás tüzelés (faapríték, fa, szalma) ellen, nem gondolom, hogy a nagy rendszereknek – jó példa erre a Pécsi Távfűtő Kft. – ebbe az irányban kellene fejlődniük. Kis településeken, decentralizált rendszerekben lehet szerepe továbbra is a biomasszának.
Fontos energiaforrás a biomassza
Az országos Erdőállomány Adattár információi alapján hazánk erdősültsége jelenleg 20,8 százalék, amely 1 939 263 hektár. Az ország összes erdőgazdálkodási célú területe 2 059 678 hektár, azaz 22,1 százalék. A klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi és hazai vállalkozások – energiahatékonyság 20 százalékos növelése, megújítható energiaforrások előtérbe helyezése, importfüggőség csökkentése – jelentősen növelték a fa, mint megújítható energiaforrás jelentőségét. Mivel az EU legfontosabb megújuló energiaforrása a fából származó biomassza, a 2020-as megújuló energia célkitűzéseinek elérése fafelhasználás 20-30 százalékos növelése nélkül nem valósítható meg.