Permetezni csak lakott terület közelében permeteznek, máshol a természetre bízzák.
Miskolc (ÉM) - Az erdőben járt a napokban, és szinte hallotta, ahogy rágják a hernyók leveleket, meséli Szaniszló Bálint, lapunk szerkesztője.
A ruháján zöld foltokat hagytak a peték, a hernyók a fákról leperegve ráestek fejére. Számára „csak" apró kellemetlenséget okozott a gyapjaslepke-invázió. Van, akinek azonban komolyabb bosszúságot, van, akinek anyagi kárt. Olvasóink közül is többen keresték meg szerkesztőségünket, hatalmas mennyiségű hernyót jeleztek a Győri kapuból és Diósgyőrből. Egyik telefonálónk attól tart, a gyümölcstermése bánja majd.
A Bükk lábánál
Czifrusz Natália, Miskolc kertészmérnöke igazat ad neki, a gyümölcsfákon valóban jelentős terméskiesés várható. Megerősít abban is, hogy az említett két terület és a Hejő-liget Miskolcon a legfertőzöttebb.
A megyében a Bükk lábánál erősen, a fennsíkon kevésbé jellemző a gyapjaslepke elterjedése - tudjuk meg Szakos Györgytől, az Északerdő Rt. erdőművelési-vezetőjétől. Jávorkút is fertőzött, de nem olyan mértékben, mint a Csanyik környéke, Répáshuta vagy Bükkszentkereszt. A lepkék elszaporodása bizonyos időszakonként újra és újra előfordul - jegyzi meg. - A hernyó lerágja a fák leveleit, ám ezek később újra kihajtanak még ugyanabban az idényben, legfeljebb a rosszabb termőhelyeken nem.
Éhen halnak
Szakos György elmondta, védekezni csak közérdekből, egészségvédelmi és turisztikai célból lehet: így azokon a területeken permeteznek, amelyek a lakott területekhez közel esnek. A hernyók nem azonnal pusztulnak el: megeszik a levelet, a méreganyag pedig nem engedi, hogy bebábozódjanak, így pusztul el az állat.
- A többi területen a természet maga szabadul majd meg a hernyóktól - mondja. - Vírusfertőzést kapnak vagy éhen halnak. Ahol tarrágás történt, ott az idén már kevés hernyót találtunk. Nem lehet pontosan tudni, mennyi idő alatt fut le az invázió, úgy 2-3 év alatt. Szakos György még megjegyzi, lehetetlen lenne ennyi erdőt lepermetezni. Pénzük sincs rá, ugyanakkor vegyi anyagról lévén szó, a méreg más élőlényeket is károsítana. A helikopteres permetezés csak a fák tetején pusztítaná el a hernyót, az aljára a dús levelek miatt nem jutna a szerből.
HAJDÚ MARIANN
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Mint a bogáncs
Sok embernek okozhat allergiát a gyapjaslepke hernyójának petéje. Bőrük bevörösödik, begyullad, így járt Pusztai László újságíró is. Teljesítménytúrázóként gyakran járja az erdőket. Már régóta pollenallergiás, de nem gondolta, hogy kiderül, a gyapjaslepke petéire is az. A bőre erősen viszketni kezdett, mint említi, olyan volt, mintha bogáncsokkal szurkálnák. Szerencsére nehézlégzés nála nem jelentkezett, bár az interneten ilyen tünetről is olvasott.
Tudott róla?
A gyapjaslepke hernyója leginkább a tölgy levelét szereti. Legalábbis eddig. Most viszont rákapott a bükkre is. A gyümölcsösöket is kedveli, no és a fenyőt is, ha nincs más. A baj az, hogy ez utóbbi levelei nem nőnek vissza, így a fenyvesek kopasszá válhatnak ügyködésük nyomán. (Éppen ezért a fenyvesekre jobban odafigyelnek.) A hernyók most még csak alig egy centisek, de 4-4,5 centisre is megnőhetnek.