Lepkeügy Főleg a megyehatár kiskertjeiben katasztrofális a helyzet – A permetezés hatásos védekezést nyújt
Baranya Most tűnik fel igazán a veszély, ahogy kikeltek a gyapjaslepke hernyói. A fák leveleit lerágó kártevők tömegével jelennek meg a kertekben, s csipkézik a faleveleket.
Tóth Béla, a Baranya Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat biológusa szerint néhol valóban „horror tombol”, ám a védekezés nagyon egyszerű. A növényi kártevők ellen használatos szerekkel órák alatt megállíthatók az 5-6 centire is megnövő, falánk szőrös jószágok, amelyek darabonként 20-25 négyzetcentiméternyi zöldet elrágcsálnak. A szakember úgy gondolja, hogy ott érdemes igazán elővenni a permetszert, ahol az ágon, levélen 1 méteren belül legalább két kifejlett hernyó mocorog. A nagy lombkorona néhány falánk jószág támadását kiheveri, de a csemeték nem. S a hernyó támadja a gyümölcsfákat, díszfákat, cserjéket, bokrokat, sőt a szőlőt is ott, ahol mást nem talál.
A szolgálat tapasztalatai szerint Baranya több területe is veszélyeztetett. Így főleg a somogyi és a tolnai megyehatárok erdejei és az erdők menti települések. Akad belőlük bőven Véménd, Feked, Pécsvárad, Orfű, Abaliget térségében, és tömegével fordulnak elő Sásd környékén is. Miszlang Lajos, az Erdőfelügyelet osztályvezetője mindezt alátámasztotta egy örömteli hírrel: jelenleg úgy tűnik, hogy hatásos volt a tavalyi védekezés a három megye öszszefüggő erdeiben – összesen 3100 hektárt permeteztek le –, s ahol védekeztek, lecsökkent a veszély. Csak ott fordul elő a hernyókból, ahova nem futotta szerre a pénzből. Ezért már a tavaszelőn értesítették a polgármestereket, jegyzőket arról, hogy figyeljenek a veszélyre. Másrészt ősszel felmérik a pusztítás mértékét és területét, hogy újabb csapást mérhessenek az egyébként mindig köztünk élő – ám olykor vészesen elszaporodó – gyapjaslepkére.
Kozma Ferenc
A szilvafát kedvelik
A gyapjaslepke hernyói április végétől június közepéig rágják a fák leveleit, aztán begubóznak. A kártevők terjedését a szél segíti, a lepke petéit akár ötven kilométerre is elrepítheti. Így aztán a fertőzött területek nagysága nőttön-nő, egészen addig, amíg elfogy az eledel, és az állomány összeomlik. A hernyók számára az erdőkben jóféle csemege a tölgy, a gyertyán és a bükk, a kiskertekben pedig elsődlegesen a szilva, alma, körte. Ám ha más nincs, nem válogatnak. Akár a szőlő levelét is megrágják.