Pozsonytól Párkányig húzódhat a Duna Menti Nemzeti Park (ujszo.com)

2016. december 7. – Pozsony - Leghamarabb két év múlva nyilváníthatják nemzeti parkká a Duna menti övezeteket.
Néhány hónapja jelentették be, hogy bővülhet a szlovákiai nemzeti parkok listája. A Duna Menti Nemzeti Park megalapítását elsősorban a környezetvédők szorgalmazzák. A környezetvédelmi minisztérium szerint fontos, hogy megfelelő módon védjék a területeket.
A Duna Menti Nemzeti Park kialakítása nem új keletű elgondolás. A Duna árterének védelmét szolgáló, több megyén átnyúló természetvédelmi övezet lehetne Szlovákia síkságon húzódó első nemzeti parkja. A környezetvédelmi minisztériumon és a kormányon múlik, mikor lehet egységes a több tucat apró, értékes természeti körzet védelme. Abban a tárca és a szakemberek is egyetértenek, hogy megfelelő kapcsolatot kell kialakítani az élővilág és az emberek között.
Védelem torkolattól torkolatig
A tervek szerint a Duna Menti Nemzeti Park mintegy huszonötezer hektárnyi területet foglalna magába a Duna és a Morva összefolyásától egészen a Duna és az Ipoly összefolyásáig. A nemzeti park területe Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megye déli részén húzódna, egységesítve a főváros környékén, a Kis-Duna mentén és az Alsó-Vág partjánál levő ártéri erdők védelmét. „Ezek jelenleg kis területű, felaprózódott tájvédelmi körzetek” – magyarázta Miroslav Dragúň, a Pozsony Megyei Fejlesztési Hivatal igazgatója, utalva arra, hogy a tervezetben nem számolnak új területekkel, csak a már meglevő védett körzetek felügyeletét központosítanák. „A minisztérium a Dunai rétek tájvédelmi körzet és a Natura 2000 európai védett területek hálózatában gondoskodik a terület állandó megóvásáról” – nyilatkozta Petra Staňo Maťašovská, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője. A rendelkezésekkel védik a dunai régióban élő értékes madárfajokat és az itt található biotópokat.
Jobban óvnák az értékes területeket
Az országban öt különböző védelmi fokozatot különböztetünk meg. A védettségi szinttel párhuzamosan nő a régióban érvényes korlátozások száma is. Az ország egész területén érvényben van az elsőfokú környezetvédelem. A tájvédelmi körzetekben a második fokozat érvényes, amely szerint csak adott esetekben engedélyezett kerékpárral vagy motorkerékpárral közlekedni a területen. Bizonyos tevékenységek – fakitermelés, térrendezés, építkezés – csak a működtető jóváhagyásával végeztetők. A nemzeti parkok területén hármas szintre emelkedik a védelem, amely alapján tilos letérni a kijelölt turistaösvényről, nem szabad táborozni, hegyet mászni, tömeges sportrendezvényt szervezni, vadászni, zajt kelteni, növényeket gyűjteni, nem őshonos növényfajtákat termelni és bányászni a területen.
Környezetvédelem, turistacsalogatás
Draguň kifejtette, hogy a körzetben erdőgazdálkodása nincs összhangban a környezetvédők tevékenységével. „Az erdészek a védett területeken, ahol meg kellene óvni az őshonos fafajtákat, a fehér és a fekete nyárfát, a fűz- és az égerfát, inkább kitermelik azokat, és helyettük a környezetvédelem szempontjából jelentéktelen fafajtákat, például nemesített nyárfákat ültetnek” – indokolta a központi védelem elrendelését az igazgató. A másik fő érv a turisták megszólítása. „A nemzeti park kihirdetése megfelelő eszköz az idegenforgalom fellendítésére is. Az elmúlt időszakban százhetven százalékkal gyarapodott az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park szlovákiai látogatóinak száma. Az elsődleges cél, hogy kicsalogassuk az embereket a természetbe” – folytatta Dragúň. Az igazgató hozzátette, hogy a helyi gazdaság fellendítésére is kihasználnák a nemzeti parkban rejlő lehetőségeket. Az elképzelést a szaktárca is támogatja, de egyelőre nem bólintottak rá a kilencedik nemzeti park megalapítására. „A környezetvédelmi minisztérium régóta foglalkozik a nemzeti park megalapításának ötletével, elsősorban a szlovákiai nemzeti parkok és védett tájvédelmi körzetek átértékelésével és jobb, modernebb oltalmazásával” – folytatta a szaktárca szóvivője. Maťašovksá szerint a Duna Menti Nemzeti Park kihirdetése „semmit nem old meg”. „Meg kell határozni a rendszert, a védelem fokozatait és az értékes fajok és biotópok iránti gondoskodás elveit” – folytatta a szóvivő. A környezetvédők viszont egyetértenek abban, hogy szükség van az új nemzeti parkra és attól tartanak, hogy a környezet látja kárát a háttérben zajló politikai harcoknak. „Szlovákiában elhanyagolták a környezetvédelmet. Ez a kezdeményezés csak pozitívumokat hozhat magával” – vélekedik Dragúň, aki úgy gondolja, az elmúlt időszakban inkább elvettek a környezettől és ideje ezen változtatni.
Közelebb a természethez
Dragúňtól megtudtuk, szeptember elején Pozsony megye vezetésével elindították a nemzeti park kihirdetésének folyamatát. A szükséges anyagok benyújtása és az engedélyeztetés befejezése után a kormány és a minisztérium döntésétől függően leghamarabb két-három éven belül gyarapodhat a nemzeti parkok listája. „A környezetvédelmi minisztérium támogatja a komplex megoldást a Duna mentén is úgy, hogy a védett területeken megóvjuk az értékes természetet, és a lakosokat is szolgálja. Bartalos Éva